Page 53 [53]
OCR
8. AZ UDVARIASSÁG PRAGMATIKÁJA Leech még két ún. magasabbrendű elvet is említ, amelyek nem illeszkednek az udvariassági maximák sorába, hanem tulajdonképpen azok felfüggesztéseit jelentik (hasonlóan a grice-i maximák megszegéséhez). Az Irónia Elv (Irony Principle) szerint, ha már mindenképpen sértőn fogalmazunk, mondandónk ne álljon direkt ellentmondásban az Udvariassági Alapelvvel, legyen indirekt a megfogalmazás és a valódi közlési szándék implikatúraként levezethető. Így például ha a kétbalkezes ismerősömnek, miután összetörte a kedvenc dísztárgyamat, azt mondom, hogy Hát ez ügyes volt!, a megnyilatkozás szó szerinti olvasata semmiképpen nem bántó. Ami ironikussá teszi, az az intonáció, amit használok, illetve azok a kontextuális tényezők, amelyeket mindkét fél ismer (a dísztárgy összetört, az összetörésben az ismerősöm részt vett), és amelyek ismeretében aligha vonható le az a következtetés, hogy az ismerősöm ügyes volt. Az Ugratás Elv (Banter Principle) szerint a partnerrel való összetartozást fejezzük ki nyilvánvalóan udvariatlan és nyilvánvalóan hamis állítással. Ha például azt mondja egy fiú a legjobb barátjának, aki vadonatúj napszemüvegében feszít, hogy De béna szemüveged van!, azzal Leech szerint nem megbántani akarja, hanem épp kapcsolatuk közvetlenségét juttatja kifejezésre. Mindkét magasabb rendű elvben közös, hogy első pillantásra inkább tűnnek udvariatlansági elvnek, semmint udvariasságinak, de van egy jelentős különbség köztük: míg az irónia valóban kifejezhet sértést (illetve annak különböző fokozatait), az ugratás mögötti szándék ellentétes előjelű, ugyanis a baráti, közösségi összetartozást erősíti (legalábbis Leech szerint). A kettő tehát mintha egymás fordítottja lenne: az irónia a felszínen udvarias, a mélyben egyáltalán nem az, míg az ugratás a felszínen udvariatlan, de a mélyben nincs bántó szándék. Látható, hogy az előbbi két elv esetében Leech az udvariasságot és az udvariatlanságot elválasztó tényezőket igyekezett megragadni. A későbbiek során, az arculatelmélet tárgyalása után még visszatérünk az udvariatlanság fogalmára. 8.2. BROWN ES LEVINSON ARC(ULAT)ELMELETE A másik meghatározó udvariasságelmélet Brownnak és Levinsonnak a Goffman-fele „arc” (face), „arcmunka” (face-work) es „arcvedes”/„homlokzatöväs” (face-saving) fogalmaira építő pragmatikai arc(ulat)elmelete + 52°
