Oldal 52 [52]
8.1. LEECH UDVARIASSAGI MAXIMAI
assági maxima pontosítja, amelyek a következők (Leech 1983, Boronkai
2009, Nemesi 2000, Szili 2007):
1. A Tapintat Maximája (Tact Maxim): Minimalizáld a partner
költségét, maximalizáld a partner hasznát!
2. A Nagylelkűség Maximája (Generosity Maxim): Minimalizáld
az én használt, maximalizáld az én költségét!
3. AzElismerés/Jévähagyäs Maximäja (Approbation Maxim: Mini¬
malizäld a partner leszöläsät, maximalizäld a partner dicseretet!
4. A Szerenyseg Maximäja (Modesty Maxim): Minimalizäld az
én dicséretét, maximalizald az én leszdlasat!
5. Az Egyetértés Maximaja (Agreement Maxim): Minimalizald a
nézeteltérést a partnerrel, maximalizald az egyetértést a partnerrel!
6. Az Egyiittérzés/Rokonszenv Maximaja (Sympathy Maxim):
Minimalizald az ellenszenvet a partnerrel kapcsolatban, maxi¬
malizald az rokonszenvet a partnerrel!
Mint látható, az egyes maximák párba állíthatók (1 és 2, 3 és 4, 5 és
6) a szerint, hogy az adott szempontot illetően a megnyilatkozó vagy a
befogadó oldala kerül előtérbe. A 7., Fatikus Maxima (Phatic Maxim) a
beszélgetésben beálló csend elkerülésére vonatkozik: Kerüld a csendet,
tartsd szóval a partnert!
További két egyéb elvvel is kiegészül a leechi rendszer: a
Polyanna-elv (Polyanna Principle) szerint a kellemes témák preferá¬
lása és a kellemetlenek kerülése legyen szempont, míg az Érdekesség
Elv (Interest Principle) azt mondja ki, hogy lehetőleg váratlan, izgalmas
témákról beszéljünk a partnernek. Ez az elv egyértelmű kapcsolatba
hozható azzal az Extravagancia Maximával (korábbi megközelíté¬
sekben az expresszivitásra törekvéssel), amelyet Haspelmath fogal¬
mazott meg (1999), és amely azt mondja ki, hogy , Beszélj úgy, hogy
észrevegyenek!” Bár úgy tűnik, hogy míg ez a maxima a megnyilatkozó
énmegjelenítésével kapcsolatos, addig az Érdekesség Elv esetében a
beszédpartner figyelmének lekötése a lényeges, valójában — ahogyan
az első hat leechi maxima esetében is — egyazon érem két oldaláról van
szó. Az Extravagancia Maxima azért is kiemelt figyelmet érdemel, mert
sokak szerint nem egy periférikus nyelvhasználati elvről, hanem a nyelvi
változások egyik hajtóerejéről van szó: ha újfajta, meglepőbb kifejezé¬
seket használunk, az mozgásba hozhatja a nyelvi rendszer egyes részeit.
+51 +