Austin lényeges különbséget lát az A-B, illetve a I típusú szabályok
között, ezért is jelölte eltérő ábécével a két csoportot: ha az előbbiek
közül szegünk meg egyet, akkor a szóban forgó cselekvés maga nem
valósul meg (pl. a házasságkötés). Ezeket mellélövésnek nevezte el.
Az T-szabályok nem teljesülése esetén azonban az aktus maga megva¬
lósul, de az eljárással visszaél valaki, ezért ezeket visszaéléseknek hívja.
Most lássunk a hat szabály megszegésének egyes eseteit!
Az A típusú balfogásokat Austin téves felidézéseknek nevezi. Ha
közülük az (A1) feltétel nem teljesül, akkor vagy nem létezik a kérdéses
eljárás, vagy nem használható a megkísérelt módon. Ha pedig az (A2), akkor
téves alkalmazásról van szó, mert az eljárás létezik, de a szándékolt módon
nem bonyolítható le. A B esetekben az eljárás alkalmas, csak a kivitelezése,
végrehajtása sérül, ezért ezeket téves végrehajtásoknak, érvénytelenített
aktusoknak nevezi. Ezen belül a (B1) esetben botlásról, (B2) szabály sérü¬
lése esetén pedig fennakadásról beszélhetünk. A I-szabályok megszegése
kinyilatkoztatott, de üres aktusokat hoz létre. Jellemző módja az, amikor
a résztvevők az aktust nem őszintén hajtják végre. (A1 és I2 szabály megsze¬
gésére Austin saját bevallása szerint nem talált jó elnevezést.)
Most már konkrét eseteket is hozhatunk a szabályok megszegésére:
(Al): Austin kulturális eltérésekkel szemléleti ennek a szabálynak
a megszegését: ha például egy eljárási kódot kérdőjelezünk meg, nem
ismerjük azt el, vonatkozzék az akár házasságra vagy párbajra. Például
a mohamedán kultúrában a verbális kinyilatkoztatás (Elválok tőled.)
hagyományosan elegendő lehet egy házasság felbontásához, más kultú¬
rákban azonban nem.
(A2): Hiába szeretne valaki utasításokat adni a másiknak, ha a másik úgy
gondolja, hogy az előbbinek nincs felhatalmazásra rá, vagy a szerepéből
fakadóan (ha például a kisgyerek parancsolgatna a szülőnek), vagy a körül¬
ményekből adódóan (ha a munkahelyi főnök a munkahelyén kívül osztana
feladatot a beosztottnak). Ezek a kontextuális tényezők is természetesen
erősen kultúrafüggőek lehetnek: a már említett főnökség jellemzői teljesen
eltérőek lehetnek pl. Japánban, mint egyes nyugat-európai országokban, és
ugyancsak egészen másként értelmeződik egy alvilági csoportban.
A (B1) feltétel nem teljesül, ha például egy beiktatás során nem töké¬
letesen hangzik el az eskü szövege. Ez történt Barack Obamának, az
Amerikai Egyesült Államok volt elnökének esetében is 2009-ben, akivel
egy új alkalommal ismét elmondatták az elnöki eskü szövegét. Eredetileg