Page 32 [32]
5.1. A DEIXIS
zetben). Továbbá az olyan jelzős szerkezetek, mint a következő kérdés,
a fenti idézet, az alábbi gondolat, illetve ezek főnevesült formái (pl. a
továbbiakban), valamint bizonyos határozószók (alább, fentebb) is a
diskurzusdeixist kifejező deiktikus nyelvi elemeknek tekinthetők.
A fentebbi példák és elemzések arra is felhívják a figyelmet, hogy a
deiktikus nyelvi eszközök palatális (magas) és veláris (mély) alakpárjai
(pl. ez, az, így, úgy, ide, oda, itt, ott stb.) lehetőséget adnak a közel(ebbi)
— távol(abbi) szembeállítás kifejezésére.
5.1.2. A DEIKTIKUS NYELVI ELEMEK ERTELMEZESE
Mint az a példákból és a hozzájuk fűzött magyarázatokból is látható, a
deixis, illetve a deiktikus nyelvi elemek az ún. deiktikus centrumból
(I. Levinson 1983: 63—64) válnak érthetővé. A deiktikus centrum az
aktuális beszélő én, itt, most-jával írható le. A központi személy alap¬
esetben tehát az, aki megnyilatkozik. Hozzá viszonyítva jelenhet meg
a második személyű címzett vagy címzettek, valamint a harmadik
személyű szereplők. A központi hely alapesetben az a hely, ahol a beszélő
a megnyilatkozás ideje alatt tartózkodik. Ehhez képest jelennek meg a
helyviszonyok, illetve a diskurzus különböző részeire is ebből a pozíci¬
óból történik reflektálás. A központi idő pedig az az idő, amikor a beszélő
megnyilatkozik. Ehhez viszonyítva jelennek meg a diskurzusban a múlt¬
beli, a jelen idejű és jövőbeli események (a diskurzusdeixis esetében is ez
lép működésbe: e deiktikus nyelvi elemek ahhoz képest értelmezhetők,
hogy a beszélő — szöveg esetében a szövegalkotó -, illetve befogadója
metaforikusan hol helyezkedik el, hol , tart" a megnyilatkozásban).
A beszélő ugyanakkor saját deiktikus centrumát részlegesen vagy
teljesen áthelyezheti a beszédesemény más résztvevőjére.
(6a) Ideadná a könyvet?
(6b) Odaadna a könyvet?
A két mondat az ide vmi közeledik vkihez" / oda "vmi távolodik
vkitöl’ helydeixist megvalösitö deiktikus nyelvi elemekben tér el. A (6a)¬
ban az aktuális beszélő deiktikus centrumából kiindulva alkotja meg a
megnyilatkozását. Az ő személyéhez képest értelmezhető a személy¬
és attitűddeixist kifejező, a beszédpartnerét jelölő magázó forma, a
+ 31 e