Page 27 [27]
5. DEIXIS ÉS KOREFERENCIA
A fejezet két egymással szorosan összefüggő jelenséget, a deixist és
koreferenciát mutatja be. A deixis a legalapvetőbb bizonyítéka annak,
hogy a nyelv és a kontextus közötti kapcsolat a nyelvi rendszerben is
kifejeződik. A deixis értelmezéséhez bizonyos diskurzustípusokban
figyelembe kell venni egy másik, vele koreferens viszonyban álló
diskurzusbeli elemet. A koreferencia jelensége tehát egyfelől a diskur¬
zusok sikeres értelmezéséhez, másfelől a társalgások és a szövegek
koherens megalkotásához járul hozzá.
5.1. A DEIXIS
A deixis terminus az ógörög grammatikában megjelenő rámutatás" érte¬
lemben használt deiktikos szóra vezethető vissza. A deixis (vö. Tátrai
2011: 126-150) azokat a lehetőségeket jelenti, amelyekkel a diskurzus
körülményeire, illetve különböző aspektusaira lehet közvetlenül utalni.
A deixis műveletét deiktikus nyelvi elemek jelenítik meg. A deiktikus
nyelvi elemek közé azokat a mutató és személyes névmásokat,
határozószókat, valamint lexikai és morfológiai lehetőségeket
soroljuk, amelyek segítségével a megnyilatkozó közvetlenül tud utalni
a beszédhelyzetre, vagyis a diskurzus szituációs kontextusára, illetve
annak valamely összetevőjére.
(2) Ma elmész oda?
A fenti példában mindhárom szó deiktikus kifejezés. Értelmezé¬
sükhöz a beszédhelyzet személyközi, valamint tér- és időbeli viszonya¬
inak feldolgozása szükséges. Tehát annak megértése, ki az aki éppen
beszél, valamint térben és időben a hozzá képest értelmezhető befogadó
éppen hol helyezkedik el. A (2)-ben a beszélő személyéhez képest értel¬
mezhető a E/2 igei személyrag (elmész), mely nemcsak a befogadóra tud
közvetlenül utalni, hanem a beszélő és befogadójának társas viszonyára
is (tegező forma). A ma szintén az aktuális beszélő helyzetéből érthető
.d6 +