Oldal 17 [17]
3. A KONTEXTUS
szándéka fejeződik ki, hogy vacsorára palacsintát süssenek. A célok és
szándékok nyelvi eszközzel történő kifejezésekor több nyelvi eszközből
lehet választani, ugyanazt a beszédcselekvést több nyelvi kifejezőeszköz
is megjelenítheti. Az ezekből történő választást a kontextuális tényezők
határozzák meg. A választás átvezet a stílus, azaz a dsskurzusok megfor¬
máltságának kérdésébe.
Egy nyelvközösségben a tipikus szituációkhoz kapcsolódva kiala¬
kulnak tipikus megformálási módok. Például egy tanár a magyar nyelvi
órán egészen másképp formálja mondanivalóját, mint egy magyar egye¬
temen vagy egy nem nyelvészeknek és nem nyelvtanulóknak szóló isme¬
retterjesztő előadáson. A kommunikációs helyzetnek megfelelő megfor¬
máltság a stílus kérdését érinti. Tehát azt, hogyan formáljuk meg a
mondanivalót egy adott kontextusban. A stílus ugyanakkor nem csupán
forma. Általa megjeleníthetővé válik az a viszonyrendszer, melyben az
adott diskurzus elhangzik.
3.2. A KONTEXTUALIZÁCIÓ
Egy adott diskurzus kontextusa nem fogható úgy fel, mint előre adott
ismeretek rendszere. A diskurzusok befogadása során megnyilatko¬
zásról megnyilatkozásra aktivizálódik a megértéshez szükséges tudás.
Ennek az ismeretanyagnak ugyanakkor csak az a része játszik szerepet a
jelentés létrehozásában, mely az adott diskurzusban relevánsnak tekint¬
hető. A kontextualizáció folyamatában azokat az ismeretanyagokat
mozgósítjuk, melyek az adott kommunikációs körülmények mellett
biztosítják a diskurzusok sikeres értelmezését.
A magyar mint idegen nyelvi tankönyvekben a nyelvi eszközök
kontextusban történő használatának elsajátítását több dolog is segítheti.
A párbeszédek esetében a dramatikus forma (aktuális beszélő névvel
történő szerepeltetése) például a szituációs kontextust teszi megfigyel¬
hetővé. A fordulókban szerepeltetett nyelvi eszközök által megjelenített
ismeretek elsajátítása ezáltal a beszédhelyzethez, illetve az abban szereplő
személyekhez köthetően sajátítható el. Ezzel együtt elmondható, hogy
a nyelvi eszközök beszédhelyzethez köthető jelentésének megértése
válik lehetővé. A fejezetcímek mint tematikus egységek megnevezései
is elősegítik a kontextus megteremtésének, ezáltal a kontextusban zajló
jelentésképzés folyamatát. Az étkezés fejezetcím például aktivizálja az
+ 16 e