Page 16 [16]
3.1. A KONTEXTUS ÖSSZETEVŐI
A Közös Európai Referenciakeret (2002) egy adott európai társada¬
lomra és annak kultúrájára speciálisan jellemző tudáskereteket és forga¬
tókönyveket (1) a mindennapi élet, (2) az életkörülmények, (3) az inter¬
perszonális viszonyok (ideértve a hatalmi és szolidaritási viszonyokat
is), (4) az értékrendek és attitűdök, (5) a testbeszéd, (6) a társadalmi
szokások és (7) a rituális viselkedés kategóriákba rendezi. A minden¬
napi élethez tartoznak például az ételek és az italok, az ünnepnapok,
a munkaidő és a munka szervezésével kapcsolatos szokások, illetve a
szabadidő eltöltésére irányuló tevékenységek. Az életkörülmények
kategóriájába az életszínvonalt, a lakáskörülményeket és a jóléti beren¬
dezkedés kérdését sorolja. Az interperszonális viszonyok közé tartozik
például a társadalom osztályrendszere, felépítése, a nemek és a generá¬
ciók közötti viszony, a család és szerkezete, a munkahelyi kapcsolatok,
politikai és vallási csoportok és a közöttük levő kapcsolat, a faji és a
közösségi viszonyok. Az értékrendek és attitűdök a következő tényezők
viszonylatában mutathatnak kulturális eltéréseket: társadalmi osztály,
foglalkozások, vagyon (jövedelem és örökség), regionális kultúrák,
biztonság, intézmények, hagyomány és társadalmi változás, törté¬
nelem (kiemelkedő történelmi személyek és események), kisebbségek
(faji és vallási), nemzeti identitás, politika, művészetek, vallás és humor.
A társadalmi szokások interkulturális összetevői például a pontosság,
az ajándék, az öltözködési szokások, a tabuk kérdése; az étkezések
forgatókönyve, a viselkedési és társalgási szokások, a tartózkodási idő
hossza, illetve a búcsúzás forgatókönyve. A rituális viselkedés a követ¬
kező tudáskeretekben és forgatókönyvekben mutathat kulturális eltéré¬
seket: a vallásgyakorlás formái; a rítusok, a születés, a házasság, a halál
témája és megítélése, a közönség viselkedése nyilvános előadásokon és
ünnepeken, ünnepségek, fesztiválok, táncok, kocsmák, klubok sajátos
forgatókönyvei (vö. KER 2002: 123-124).
A diskurzusok adekvát értelmezéséhez figyelembe kell venni azokat
a célokat és szándékokat is, melyek érdekében megnyilatkozunk, tehát
azokat az ismereteket, hogy miért történik a megnyilatkozás. A megnyi¬
latkozások ugyanis mindig valamilyen emberi, társadalmi cselekvés
kontextusában jönnek létre, ezáltal beleilleszkednek azokba a nem
nyelvi természetű cselekvések sorába, amelyek a másik ember viselke¬
désére vonatkoznak, illetve ahhoz igazodnak (Tolcsvai 2001: 71—73).
Az (1) példában a Nem sütünk palacsintát? kérdéssel a beszélő azon