Page 274 [274]
A pártállami színházi irányítás és a Színház- és Filmművészeti Szövetség... e 273
ránt. A politikailag különösen fontosnak vélt darabok látogatottságát üzemi
közönségszervezéssel serkentették. Az 1950. június 8-i Népművelési Minisz¬
tériumi pártkollégiumi értekezleten Berczeller Antal nélkülözhetetlennek
nevezte ezt az 1945 előtt nem létező gyakorlatot. , Hogy az új színházak neve¬
lő hatása érvényesülhessen, be kellett vinni nézőterükre dolgozóinkat, meg
kellett szervezni az új közönséget." Ugyanakkor a színházlátogatási szándé¬
kukban immár támogatott nézők reakcióival elégedetlen volt. , A legjobb elő¬
adásban bemutatott, politikailag legkitűnőbb darabok, mint az »Ellensegek«,
»Viharos alkonyat«, »Szabad szél«, megközelitöleg sem voltak olyan läatoga¬
tottak, mint a »Kertesz kutyaja«, »Karenina Anna«, holott az elöbbiekre 40%,
ezekre csak 2590 kedvezményt engedtünk."
A színházakban a jegybevétel csak a kiadások egy részét fedezte. A többit
az állami támogatás biztosította, az előadástól elvárt politikai nevelő funk¬
cióért cserébe. A politikai agitáció színházi formái rendkívül elterjedtek vol¬
tak. A művészeti szakszervezet (MÜDOSZ) 1951. szeptember 19-én annak
elrendelését javasolta, hogy a II. Békekölcsön-jegyzés napján a színházakban
rövid, emelkedett hangú beszédben szólítsák fel a közönséget a békekölcsön¬
jegyzésre." Egy 1952. május 16-i iratban arra utasították a vidéki igazgatókat,
hogy az Országos Béketanács találkozója idején antiimperialista és termelést
elősegítő darabokat tűzzenek műsorra." 1953. május 7-én a választási agitá¬
ció részeként brigádműsorok rendezését kérték."
A Színházművészetünkről című irat mai szemmel kellően mulatságosan
büszkélkedik a színházi előadások (vélt) politikai hatásának gyors eredmé¬
nyeivel. Radikális trendfordulóról beszélhetünk, ha ezt az ars poeticát a pesti
magánszínházak két világháború közötti önképével hasonlítjuk össze.
, A színház az új szocialista ember egyik legfontosabb nevelőjévé vált, köz¬
vetlen segítőerő hazánk mindennapi életében. Hogy ez mennyire így van,
bizonyítja ezt az a számtalan levél, amit dolgozóink, fiataljaink, különbö¬
ző színházainkhoz küldenek, és bizonyítja az is, hogy nem egyszer egy-egy
színházunk előadása után megerősödik dolgozóink aktivitása, gyorsabban
épül az ország. Nagykamarás községben például a Tűzkeresztség színházi
előadása után 170 család lépett a termelőcsoportba. Aporligetről Horváth
Károly a következőket írta egy paraszt tárgyú darab előadása után: xAz elő¬
adás nagy részben hozzájárult a községnek szocialista községgé való alaku¬
lásához, ugyanis január 31-én községünk szocialista község lette. Magyar¬
5 MNLOLXIX-I-3-n.
* Uo.
7. MNLOL XIX-I-3-a 239. d. 8775/11-29/52.
# Uo.
» MNLOL XIX-I-3-a 362. d. 8775-11-1-14.