Page 270 [270]
A PÁRTÁLLAMI SZÍNHÁZI IRÁNYÍTÁS
ÉS A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI
SZÖVETSÉG VISZONYA
Milyenné alakították a színházirányítás struktúráját, s ezáltal a színházi ér¬
dekvédelem szervezeteinek hatékonyságát az 1949. május 15-i, akommunista
párt (MDP) immár nyílt egyeduralmát eredményező országgyűlési válasz¬
tások, majd a színházak államosítása? A hatalmi központ a Népművelési
Minisztérium lett, melyet a legbelső kommunista vezetésbe tartozó, 1934-től
a Szovjetunióban élő, a Komintern munkatársaként dolgozó, Magyarország¬
ra a szovjet hadsereggel érkező Révai József miniszter irányított. A Színházi
főosztályon belül elsősorban a Színházművészeti osztály felügyelte a művé¬
szi, közönségszervezési, műszaki, gazdasági ügyeket.
Az irányításba belefolyt az új magyar drámák létrehozását, elbírálását,
a külföldi darabok beszerzését, elosztását koordináló, a műsorterveket jóvá¬
hagyásra előkészítő és a szakmai oktatást irányító Dramaturgiai osztály, il¬
letve a Zene- és táncművészeti főosztályon belül a zenés színházak és együt¬
tesek osztálya is. Az 1950-1953 között zajló szerkezeti és személyi átalakítás
centruma mindazonáltal a Népművelési Minisztérium pártkollégiuma volt,
ahol Révai miniszter hozzászólásai szerint formálódtak a határozatok. Az
1949. október 10-i ülésen meghatározták a színházi kritika alapelveit. Koráb¬
ban ezen a területen az előadások esztétikai értékelése vagy üzleti promóciója
volt a meghatározó. Az 1950. február 14-i értekezleten a Színházi főosztály
munkatervének előadója Berczeller Antal volt, aki az állami kezelésbe vétel
hatására máris eredményeket konstatált, de még közvetlenebb politikai irá¬
nyítást látott szükségesnek.
, Jobb a műsorpolitika, jobban játszanak a színészek, jobb a szovjet szerepek
alakítása. A színházakban a szellem javul, a vezetés is valamivel fegyelme¬
zettebb. Fontos azonban, hogy a fegyelmet tovább szilárdítsuk, és elrettentő
példát statuáljunk a kirívó esetekben. [...] Magyar daraboknak sokkal na¬
gyobb számban kell szerepelnie a műsoron. Ezen a téren rá kell térni arra
a módszerre, amit a filmnél alkalmaztunk és tematikát kell adni az íróknak.
Ugyanakkor az írók megfelelő neveléséről gondoskodni kell, aktuális dara¬
Berczeller Antalról irányító színházi pozíciója ellenére kevés információ lelhető fel. 1947 november¬
ében a Magyar Diákszínjátszók Országos Munkaközösségének vezetőségi tagja, majd megalakulása
után a Népművelési Minisztérium Színházi Osztályának munkatársa. 1956 novemberében a Nem¬
zeti társulata elküldi ugyan üzemigazgatói posztjáról, de 1957-ben gazdasági vezetőként ott dolgo¬
zik tovább. Az állampárthoz való hűségét bizonyítja, hogy az MSZMP ldeiglenes Intéző Bizottsága
vezetőségi tagja lesz a Nemzeti Színházban.