Page 227 [227]
226 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
Úgy tudjuk, hogy e tiszteletteljes kérelmünkkel nem állunk egyedül, mert
úgy a színészi, mint a filmérdekeltség, tehát az összes szakmabeli érdekel¬
tek mindnyájan külön kamarát kívánnak. Ennek a kívánságnak gyakor¬
lati jelentősége és oka van. Nem szorul ugyanis külön bizonyításra, hogy
a színház és a film között éles érdekellentét van és egymásnak konkurensei.
A vidéki színészet válságát elsősorban a film, főleg a hangosfilm elterjedé¬
se idézte elő, ami a fővárosi színházakra is sok hátrányt jelent. Nézetünk
szerint az egymástól teljesen független és önálló két kamara, mindegyik
a saját érdekképviseleti feladata körében és céljai megvalósítása tekinteté¬
ben eredményesebben dolgozhatna, és mindkettőnek az adminisztrációja
gyorsabban működne. Az a körülmény, hogy az előadási tervezet szerint
a közös kamarának két egymástól különálló színművészeti és filmművészeti
főosztálya van, a nehézségeket nem küszöböli ki, mert a hiba éppen abban
jelentkezik, hogy a legfőbb vezetés közös. Így egyes tisztikari állásokat nem
említve, közös az elnök, közös a főtitkár és közösek egyes intézmények, mint
pl. a fegyelmi bíróság.
A két szakma között fennálló érdekellentét folytán a kamarai elnök és
a kamarai főtitkár sokszor igen kényes helyzetbe kerülhetnek. Azonkívül az
a körülmény, hogy a közös elnök és a közös főtitkár, sőt a közös főügyész
ügykörébe az előadói tervezet sokirányú, rendkívüli elfoglaltságot jelentő
tennivalókat utal, az adminisztrációt feltétlenül késlelteti, mert feltehető,
hogy mindkét főosztály, mindegyik a saját érdekkörében, nagy munkát fog
kifejteni. A közös fegyelmi bíróság aligha fog megfelelően fungálni, mert
hiszen megtörténhetik, hogy a fegyelmi bíróságban filmember fog ítélkezni
speciális színházi ügyben és viszont. Joggal tartunk tőle, hogy a tervezett
kamara nem váltja be a hozzá fűzött reményeket éppen a két szakmának
egy közös kamarába történő besorozása folytán.
IV. Mély tisztelettel javasoljuk, hogy amennyiben önálló színművészeti
kamara állíttatnék fel, úgy ezen önálló kamara keretében, ha pedig a terve¬
zet szerinti konstrukció tartatnék fent, úgy a színművészeti főosztály kereté¬
ben külön fővárosi és külön vidéki alosztály létesíttessék.
E javaslatunkat célszerűségi szempontok indokolják. Ugyanis a fővárosi
és a vidéki színészet külön utakon fejlődött és mindegyiknek más az üzleti és
a művészi alkata. A vidéki színészetet a legtöbb helyen ingyen színházhelyi¬
ség, esetleg fűtés és világítás, sőt szubvenció támogatja. Működését a főváro¬
sétól eltérő helyi statútumok szabályozzák. Művészi munkája - nehéz hely¬
zete iránti teljes elismerésünk mellett - sokkal kevesebb önállóságot követel,
mint a fővárosi színházaké, melynek műsorát, a siker szelekciójával egysze¬
rűen átveheti. A fővárosi színházaknak tehát sokkal alkotóbb a tevékenysé¬
ge és az alkotáshoz nagyobb önállóság és szabadság kell. A legtöbb fővárosi