Oldal 212 [212]
Színházi , átállítás" - a pesti magánszínházi mező önszabályozó... s 211
Efféle vélekedések és támadások megjelentek a jobboldali sajtóban és a képvi¬
selőházi vitákban is. A BSZSZ-tisztikar a hatóságokkal ápolt jó kapcsolatok¬
kal, készséges együttműködési szándékuk gyakori kinyilvánításával remélt
védekezni.
Autonómiát fenyegető lépések
Amikor 1936-tól követem nyomon a BSZSZ pozícióvesztését, azt kívánom
bizonyítani, hogy már a zsidótörvények és a Kamara 1939-es megalakulása
előtt érzékelhetőek voltak a pesti magánszínházi mező autonómiáját korlá¬
tozni törekvő politikai és hatósági megnyilvánulások. A rendszeresen kül¬
földi premierekre járó színigazgatóknak egyébként is tudniuk kellett azok¬
ról a jogfosztó intézkedésekről, melyek elsősorban németországi kollégáikat
sújtották. (1933-ban a Birodalmi Kultúrkamara-törvény kitiltotta a zsidókat
a művészeti kamarákból, 1935-ben a Zsidó Kulturális Egyesületbe kellett be¬
lépniük.) A BSZSZ-vezetők jellemző reakciója az állami kontroll növekedé¬
se felé mutató intézkedési tervekre ebben az időszakban az udvarias, érvelő
elutasítás. Ilyen példa, mikor a Székesfővárosi Magyar Kir. Államrendőrség
az előadások rendőri és katonai ellenőrzését a házi főpróbára kívánta előre¬
hozni. A főkapitánynak 1936. február 4-én írott levelében a BSZSZ-vezetőség
az eddigi status guo fenntartása mellett érvel. , Méltóztassék elhinni, hogy
az ellenőrzés mai módjának békés és egyetértő létesítésével a hatóságok böl¬
csessége és a színházvezetők helyes megértése érvényesült. Tudtunkkal ez a
rendszer az elmúlt évek folyamán teljesen bevált." A szövetséget eddig is jel¬
lemző politikai óvatosság fenntartását ígérték. , Ha rendőri vagy honvédelmi
szempontokból a legkisebb aggodalom foroghatna fenn, kérnünk kell, hogy
legyenek bizalommal a magyar színpadi szerzők és a színigazgatói kar iránt,
amelynek minden egyes tagja tudja, mivel tartozik ezeknek a szempontok¬
nak és mindenki ezentúl is híven fogja teljesíteni kötelességét."
A módosítás veszélyét elhárítják, de újabb hatósági kezdeményezés fenye¬
get: a színházi törvény, szabályrendelet megalkotásának ötlete. Ezt a Buda¬
pesti Színészek Szövetsége (a továbbiakban BSZINSZ) erőltette, de korabe¬
li német, olasz modellek is sugallhatták a színházi szociális gondok állami
szintű kezelésének ötletét. Dr. Némethy Károly székesfővárosi tanácsnok
1936. március 12-i levelében a szabályrendelet szükségességét a kultúra, va¬
lamint az abban érdekelt társadalmi osztályok szociális érdekeivel indokol¬
ja. De mintha a színházi terület újraszabályozásának igénye is felbukkanna:
1 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 221/2803.
2 Uo.