Page 203 [203]
202 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
Az 1931-ben, jelentős állami segítséggel meginduló magyar hangosfilm¬
gyártás gyorsan növekvő, sikeres szórakoztató iparággá fejlődött. A BSZSZ
1931-es anyagaiban már nem volt központi téma a hangosfilm konkurenciá¬
ja. Roboz a gazdasági válság hullámai ellenére megmaradt a Vígszínház ve¬
zérigazgatói posztján. (Azt csak 1938 őszén, a zsidótörvények hatására vette
át tőle Harsányi Zsolt.) S mint a legstabilabb (amerikai) pénzügyi háttérrel
rendelkező pesti színigazgató, egészen az 1941. szeptember 28-i közgyűlésig
Roboz maradt a BSZSZ elnöke is."
Roboz élete a nyilvánosság előtt zajlott. A Vígszínház vezérigazgatója¬
ként és a Budapesti Színigazgatók Szövetsége elnökeként gyakran szerepelt,
a pesti kozmopolita elit tagja volt. Két meghatározó esemény tekintetében
azonban legendákra vagyunk utalva. Egyfelől: hogyan és miért választották
a Vígszínház igazgatójának? Másfelől: mikor és milyen körülmények között
halt meg? Az elitből való kiszorulásáról tudósít egy 1939. januári képviselő ¬
házi felszólalás, melyben Meizler Károly tudni véli, hogy Roboz Párizsban
vett lakást és odaköltözött." Mivel sokáig munkakapcsolatban volt a Párizs¬
ban is filmstúdióval rendelkező Paramounttal, ez nem lenne valószínűtlen.
(A Zukor Adolfhoz szintén közel álló Incze Sándor a Színházi Élet betiltása
után 1938-ban az USA-ba költözött.) Roboz Imre azonban - akárcsak testvé¬
re, Aladár - Budapesten maradt. A Magyar Országos Tudósító 1941. április
19-i számában a Nagyobb építkezések a fővárosban-rovatban említi, hogy Ro¬
boz és birtoktársai a XII. kerületben, a Városmajor utcában háromemeletes
bérházat építtetnek. Lánya visszaemlékezéséből úgy tudjuk, hogy a német
megszállást követően Roboz egyedül bujkált. Lánya, Zsuzsi - akit a habo¬
rú után Roboz húgának, Ilusnak a férje, Földes Lajos, a Universal Picture
európai elnöke Párizsban, majd Roboz ifjúkori filmes kollégája, Korda Sán¬
dor filmrendező Londonban taníttatott - neves portréfestő lett Angliában.
A munkásságának szentelt kötetben ő úgy emlékezik, hogy míg őt és anyját
Harsányi Zsolt barátnője bújtatta, addig apja az egykori vígszínházi színész¬
nő, Makay Margit lakásának szekrényében rejtőzött." Ellentmondó vissza¬
emlékezések szólnak arról, honnan hová igyekezett Roboz, amikor az utcán
a nyilasok agyonlőtték. A háború vége után felesége kerestette, de nyomát
"2 Magyar Balint: i. m. 441.
13 OSZK SZT Irattär BSZSZ iratai, 30 d.
“4 Meizler Károly felszólalása a képviselőház 1939. január 25-i ülésén: , A színházi és közgazdasági élet¬
ben meglehetősen magas pozíciókban elhelyezkedett egyes férfiak máris megkezdték a kivándor¬
lást, önmaguknak és vagyonuknak a határon túlra síbolását. Először új honfoglalás céljából ház¬
tűznézőbe mentek ki külföldre, majd odakint jól érezvén magukat, le is telepedtek. Roboz Imre,
a Vígszínház igazgatója máról holnapra lakást bérelt Párizsban és Ben Blumenthal vállalatában he¬
lyezkedett el, exisztenciát teremtett magának; a Színházi Élet tulajdonosa, Incze Sándor ugyancsak
külföldre költözött." Az országgyűlés képviselőházának 366. ülése, 1939. január 25, szerda, 454.
5 Taylor, John Russel: Roboz: a painters paradox. Lords Wood, David Messum Fine Art, 2005, 15.