Page 197 [197]
196 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
1925-ben a Nyugatban Blumenthal mint kultúrtényező című írásában tiltako¬
zott azon tervezet ellen, , melyet Ben Blumenthal amerikai tőkés úr készített,
hogy budapesti színházait jövedelmezőkké varázsolja." Elfogadhatatlannak
találta, hogy Blumenthal szerint: , Nem kell irodalmi sikerre törekedni, ha¬
nem olyan darabot kell előadni, amilyent a publikum kedve kíván."
E profitnövelést és terjeszkedést célzó felfogás Zukorra is jellemző volt,
ez 1953-ban megjelent önéletrajzának már a címéből - The Public is Never
Wrong (A közönségnek mindig igaza van) - is kiderül. A pesti színházi világ¬
ban 1930-ban nehéz volt nyíltan képviselni egy effajta filozófiát, de az 1500
férőhelyes Vígszínház vezetőjeként Roboz, Jób Dániel rendezővel karöltve lé¬
nyegben ezt a receptet követte. A jövedelmező, nézőbarát szórakoztató üzem
működtetése gyors, bátor döntéseken, a nemzetközi tömegkultúra-mezőben
való tájékozottságon, és széles kapcsolati hálón alapult. Ezt az attitűdöt il¬
lusztrálja például Jób március 4-i távirata, melyet a Vígszínház egyik szerző¬
jének, Hatvany Lilinek küldött Párizsba: , Kérem, sürgönyözzön milyen az új
Yvan operett vajjon Vígszínházba való köszönet kézcsók Jób."
Roboz már Zukor pesti látogatásának megszervezésében is részt vett. Ez
az utazás elsősorban a Paramount hangosfilmek közép-európai befolyásának
növelését célozta. 1930. április 10-én Ike Blumenthal arra kérte Robozt, hogy
a Ritzben foglaltasson szobát az április 27-én Bécsből érkező Zukor házaspár
számára. Ugyanő április 26-án táviratában azt szorgalmazta: Roboz , hasson
oda, hogy Laskyrol és asszisztensérél, Kaufmanröl sokat irjanak.”” A Para¬
mount-delegáció pesti tartózkodását kísérő PR-kampány megszervezésében
Roboz segítségére volt Incze Sándor, aki a Színházi Élet főszerkesztőjeként
hetilapjának egyes számait az amerikai filmcézár szándékainak közvetíté¬
sére használta, mindennemű kritikai felhang nélkül. Tudatta az olvasókkal,
hogy Zukor a hangosfilm megjelenéséhez igazodó új üzleti stratégiát készít
elő Európában, így Magyarországon is. A lapban Pekár Gyula, a Filmipari
Alap és a Filmtanács elnöke számolt be a Zukor tiszteletére rendezett ban¬
kettről." Ezen - a magyar nyelvű hangosfilmgyártás előkészítésén dolgozó
politikusok és az amerikai vendégek társaságában - Roboz Imre is részt vett.
Ugyanebből a lapszámban, a Hallatlan vagyon és hallatlan világhír a budai
kocsmában című hódoló hangnemű Harsányi Zsolt-cikkben az üzleti alapú
filmgyártás által teremtett befolyás Nagy Lajosétól eltérő értékelésben része¬
sül. A magyar származású Albert Kaufmannak a szerző földöntúli hatalmat
Nagy Lajos: Blumental mint kultúrtényező. Nyugat, 17. évfolyam, 1925/12-13. http://epa.oszk.
hu/00000/00022/00377/11519.htm (Utolsö letöltes: 2021. 04. 20.)
"s OSZKSZT Irattár 374 Vígszínház iratai (1930 kronológia, film, gazdasági iratok)
Uo. [Az idegen nyelvű idézeteket saját fordításban közlöm. - H. Gy.]
8 V6.N.N.: Zukor Adolf és a magyar hangosfilm-gyartds jovoje, Színházi Élet, 20. évfolyam, 1930. 20.
SZ. 4-6.