Page 192 [192]
Az „idegen nyelvü beszelöfilm” szerepe a pesti magänszinhäzak valsagäban « 191
a művészi és adminisztratív személyzet létszáma a Nemzetinel, ha azt a ma¬
gánszínházakéval hasonlítjuk össze. Lajta Andor Filmművészeti Évkönyvé¬
nek tanúsága szerint 1930-ban a Nemzeti Színházban 32 színésznő és 46
színész volt alkalmazásban, az igazgatóságon 21 fő dolgozott. E tagok tizen¬
két hónapra kaptak fizetést. A legtekintélyesebb magánszínháznak számító
Vígszínházban ezzel szemben csak 15 színésznek és 17 színésznőnek volt tíz
hónapos szerződése. Ugyanakkor az állami színházak (az Opera volt még
állami fenntartású) tekintélyes szubvencióját állandó politikai támadások
érték. Pukánszkyné Kádár Jolán A Nemzeti Színház százéves története című
könyvében a Hevesi Sándor tízéves igazgatósága (1922-1932) alatt felgyü¬
lemlő gazdasági problémákat elemzi. Eszerint a színház látogatottsága már
1923-an is csak 709, s attól kezdve a , költségvetési egyensúly csak póthite¬
lekkel tartható fenn."? Bár a Kamaraszínház 1926-os megnyitása és az 1928¬
ban bevezetett bérletrendszer növelte a nézőszámot, de , a Nemzeti Színház
1928 augusztusától kezdve nem fizeti meg a Népszínházi Alapítványnak bér¬
és egyéb tartozásait, úgyhogy a hátralék 1931 nyarán már 126.000 pengő¬
re rúg." A szinhaz 1930-1931. évre készített költségvetését a minisztérium
visszaküldte, és a válság erősödésével 1931-ben a Nemzeti bezárása vagy bér¬
beadása is komolyan szóba került. Ez ellen tiltakozik Hevesi 1931. december
7-i megjegyzéseiben, melyeket a Nemzeti Színház válságának megoldására
készített tervezethez fűzött:
, A Nemzeti Színház bérbeadása [...] elvileg nem nagyon képzelhető el, gya¬
korlatilag teljesen keresztiilvihetetlen [...] Amennyiben viszont a bérlővel
szemben kiköttetnének bizonyos irodalmi hagyományok fenntartása (ez
számszerűleg igen egyszerűen mutatható ki), a bérlő nem érhetné be kisebb
szubvencióval, mint amellyel az állam a színházat fenntarthatja, annyival
is kevésbé, mert a bérlő nem mondhat le a vállalkozói nyereségről, úgy¬
hogy - a szubvenció mellett elért megtakarítás - bérlőrendszer mellett, csak
a Nemzeti Színház beszüntetését jelenti."
Hevesi szerint egy bérlővel működő magánszínház repertoárjának meghatá¬
rozóan a nézői elvárásokat, tehát a keresletet figyelembe véve kell felépülnie,
hiszen, ha - ahogy fogalmaz - , a bérlővel szemben kiköttetnének bizonyos
irodalmi hagyományok fenntartása", az pénzügyileg fenntarthatatlanná
Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története. 1. kötet, Budapest, Magyar Törté¬
nelmi Társulat, 1940, 463.
§4 Uo. 465.
Pukánszkyné Kádár Jolán (szerk.): A Nemzeti Színház százéves története. Iratok a Nemzeti Színház
történetéhez. 2. kötet, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1938, 800.
°° Uo.