Page 191 [191]
190 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
sokkal inkább célravezető, mint a testületi intézkedés." A november 28-i
BSZSZ-ülésen azzal biztatja a végrehajtó bizottság tagjait, hogy Klebelsberg
ző ankéton megígért könnyítésekből sem valósult meg semmi.
E kudarcsorozat tükrében meglepő, hogy az 1931. február 14-i, az elő¬
ző évet értékelő BSZSZ-közgyűlésen dr. Komor Gyula ügyvezető igazgató
beszámolójának hangneme nem pesszimista: , A viharok dúlásának voltak
sajnálnivaló áldozatai, nemes törekvések kormányosai elsöpörtettek, de a ha¬
jóroncsokat kitatarozták, megint járják a vizeket és ma megint valameny¬
nyi színházban játszanak." Az idegen nyelvű beszélőfilmek elleni fellépés,
s ezzel összefüggően a vigalmi adó eltörlésének kudarcát egyfelől a sajtótá¬
mogatás elmaradása, másfelől a fővárosi törvényhatósági választásokat meg¬
előző és követő, részletesebben ki nem fejtett körülmények számlájára írja.
(Feltételezhető, hogy a városi tanács megszűnése, a közgyűlés feladatainak
a Törvényhatósági Tanácsra ruházása idején, majd az ősszel induló fővárosi
választási kampányban nem a magánszínházak lobbiérdeke volt a legfonto¬
sabb.) Az idegen nyelvű beszélőfilm konkurenciájára való hivatkozást a be¬
számoló némi cinizmussal és immár távolságtartással , bőséges agitációs esz¬
köznek" nevezi. A hozzászólók közül csak a Jókai Színházat képviselő Szász
János elégedetlenkedik, kérve, hogy , növeltessék a szövetség befolyása."
A többiek nem kérdőjelezik meg az eddig alkalmazott érdekvédelmi taktikát.
Sőt, a jegyzőkönyv szerint élénk helyeslés fogadja Bródy Pál javaslatát:
,; Teljes elismeréssel és köszönettel az eddigi vezetőség iránt, javaslom, hogy
választassék meg elnökké Roboz Imre, aki buzgósággal és kitűnő képessége¬
inek latba vetésével vezette ügyeinket, dr. Komor Gyula ügyvezető igazgató
segítségével. Fejezzük ki iránta teljes elismerésünket és köszönetünket."
Vajon miért élvezett az elnök ekkora bizalmat? S tényleg a hangosfilmek hó¬
dították el a mmagánszínházak közönségét?
A magánszínházak vezetőinek állandó pénzügyi nehézségekre való hivat¬
kozásait megismerve ideálisnak képzelhetnénk az állami fenntartású Nem¬
zeti Színház helyzetét. Hiszen a teátrum költségvetési előirányzata 1930/1931
évre 1.757.500 pengő volt, amellett, hogy az állami színházak nyugdíjintéze¬
teinek támogatására és a nem működő örökös tagok ellátására előirányoztak
további 391.770 pengőt. Ugyancsak összemérhetetlenül kedvezőbbnek tűnik
> OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2132.
5 Uo.
°° OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2150.
* Uo.
Uo.