Oldal 184 [184]
OCR
Az , idegen nyelvű beszélőfilm" szerepe a pesti magánszínházak válságában e 183 igazgatója stratégiaváltást, a közszférába kilépő demonstrációt javasol. , Ha Németországban, Franciaországban, Olaszországban tudtak intézkedni az idegen nyelvű film ellen, ha Prágában tüntetnek, nálunk is meg kell kezdeni az akciót az idegen nyelvű filmek túlburjánzása ellen."? A sajtót is aktivizálná, elmondja, hogy Barabás Lóránt dramaturg társaságában járt a szerkesztőségekben. De kevés helyen talált megértésre, mivel a lapok nem tudnak lemondani a mozik által nyújtott anyagi előnyökről. (Valószínűleg a mozik hirdetéseiből a lapokhoz befolyó pénzre gondol.) Wertheimer bevinné az ügyet a politikai küzdőtérre is. Arról tájékoztat, hogy Pakots József" interpellálni fog az ügyben, de maga az ellenzéki Nemzeti Demokrata Párt képviselője javasolta, hogy kormánypártiakat is vonjanak be akampányba. Wertheimer a szövetségben szokatlanul éles, konfrontatív stílusban érvel: , Nem mondhatja senki, hogy csak néhány magyar színház zsidó vezetőjéről van szó. A színészek és a szerzők kenyere is veszélyben forog. Fel kell fegyverkeznünk mielőtt tönkremegyünk. Meg kell tartani a nagygyűlést, s a színházaknak demonstralniuk kell.”* (A két háború közti elsősorban a jobboldali sajtóban és a politikában hosszú hagyománya volt a magánszínház-igazgatók és bérlők felekezeti hovatartozás szerinti megítélésének. A sajtóhadjárat egyik legintenzívebb állomása épp az az elleni tiltakozás volt, mikor Ben Blumenthal megvette a Vígszínházat, majd kibérelte a Fővárosi Operettszínházat és szórakoztatóipari trösztöt kívánt létrehozni Budapesten. Ezt a magyar kultúra elleni fenyegetésként láttatták egyes parlamenti képviselők. E szélsőjobboldali politikusi és sajtóvélekedés a harmincas években is fennmaradt, sőt erősödött.??) A Wertheimer által javasolt gyűlés ötletét Roboz támogatja, de a hivatali útra is visszakanyarodik: , Talán jó lesz, ha a nagygyűlésből erélyes hangú sürgönyt menesztünk a miniszterelnökhöz, a belügyminiszterhez, a közoktatásügyi miniszterhez, a főpolgármesterhez, a polgármesterhez."? Ellenzi, hogy a BSZSZ ellenzéki politikai törekvésekhez kapcsolódjon: , Végzetes lenne csak az ellenzéki képviselőket megmozgatni.""" A megígért adóeltörlés elmaradása ellenére sem a számonkérésre helyezné a hangsúlyt: , Szem előtt kell tartanunk a gyakorlati lehetőségeket. Legalább bizonyos tehermentesítést 29 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2105. 30. Pakots József (1877-1933) író, forgatókönyvíró. 1922-től országgyűlési képviselő. a OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2105. ”® Meskó Zoltán felszólalása a képviselőházban 1933. május 30-án: , Mindenekelőtt le kell szegeznem, hogy Budapesten, az általa annyira megdicsért fővárosban, egyetlenegy magánszínház sincs keresztény igazgatás alatt. Nagyon sajnálatos, hogy ez előfordulhat a keresztény kultúra hátrányára és - valljuk be - inkäbb szegyenünkre, mint dicsösegünkre.” Az orszäggyüles kepviselöhäzänak 189. ülese, 1933. mäjus 30. kedd, 406. 3 OSZKSZT Irattár BSZSZ iratai 215/2105. 4 Uo.
