Oldal 184 [184]
Az , idegen nyelvű beszélőfilm" szerepe a pesti magánszínházak válságában e 183
igazgatója stratégiaváltást, a közszférába kilépő demonstrációt javasol. , Ha
Németországban, Franciaországban, Olaszországban tudtak intézkedni az
idegen nyelvű film ellen, ha Prágában tüntetnek, nálunk is meg kell kezdeni
az akciót az idegen nyelvű filmek túlburjánzása ellen."? A sajtót is aktivizál¬
ná, elmondja, hogy Barabás Lóránt dramaturg társaságában járt a szerkesz¬
tőségekben. De kevés helyen talált megértésre, mivel a lapok nem tudnak
lemondani a mozik által nyújtott anyagi előnyökről. (Valószínűleg a mozik
hirdetéseiből a lapokhoz befolyó pénzre gondol.) Wertheimer bevinné az
ügyet a politikai küzdőtérre is. Arról tájékoztat, hogy Pakots József" inter¬
pellálni fog az ügyben, de maga az ellenzéki Nemzeti Demokrata Párt képvi¬
selője javasolta, hogy kormánypártiakat is vonjanak be akampányba. Wert¬
heimer a szövetségben szokatlanul éles, konfrontatív stílusban érvel: , Nem
mondhatja senki, hogy csak néhány magyar színház zsidó vezetőjéről van
szó. A színészek és a szerzők kenyere is veszélyben forog. Fel kell fegyverkez¬
nünk mielőtt tönkremegyünk. Meg kell tartani a nagygyűlést, s a színházak¬
nak demonstralniuk kell.”* (A két háború közti elsősorban a jobboldali saj¬
tóban és a politikában hosszú hagyománya volt a magánszínház-igazgatók és
bérlők felekezeti hovatartozás szerinti megítélésének. A sajtóhadjárat egyik
legintenzívebb állomása épp az az elleni tiltakozás volt, mikor Ben Blument¬
hal megvette a Vígszínházat, majd kibérelte a Fővárosi Operettszínházat és
szórakoztatóipari trösztöt kívánt létrehozni Budapesten. Ezt a magyar kultú¬
ra elleni fenyegetésként láttatták egyes parlamenti képviselők. E szélsőjobb¬
oldali politikusi és sajtóvélekedés a harmincas években is fennmaradt, sőt
erősödött.??)
A Wertheimer által javasolt gyűlés ötletét Roboz támogatja, de a hivatali
útra is visszakanyarodik: , Talán jó lesz, ha a nagygyűlésből erélyes hangú
sürgönyt menesztünk a miniszterelnökhöz, a belügyminiszterhez, a közok¬
tatásügyi miniszterhez, a főpolgármesterhez, a polgármesterhez."? Ellenzi,
hogy a BSZSZ ellenzéki politikai törekvésekhez kapcsolódjon: , Végzetes
lenne csak az ellenzéki képviselőket megmozgatni.""" A megígért adóeltörlés
elmaradása ellenére sem a számonkérésre helyezné a hangsúlyt: , Szem előtt
kell tartanunk a gyakorlati lehetőségeket. Legalább bizonyos tehermentesítést
29 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2105.
30. Pakots József (1877-1933) író, forgatókönyvíró. 1922-től országgyűlési képviselő.
a OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2105.
”® Meskó Zoltán felszólalása a képviselőházban 1933. május 30-án: , Mindenekelőtt le kell szegeznem,
hogy Budapesten, az általa annyira megdicsért fővárosban, egyetlenegy magánszínház sincs ke¬
resztény igazgatás alatt. Nagyon sajnálatos, hogy ez előfordulhat a keresztény kultúra hátrányára és
- valljuk be - inkäbb szegyenünkre, mint dicsösegünkre.” Az orszäggyüles kepviselöhäzänak 189.
ülese, 1933. mäjus 30. kedd, 406.
3 OSZKSZT Irattár BSZSZ iratai 215/2105.
4 Uo.