Page 116 [116]
Roboz Imre és a Vígszínház nemzetközi kapcsolatrendszere... e 115
csökkenő érdeklődésre. Üzleti érdeke is cselekvésre sarkallta, hiszen a Blu¬
menthal-korszakban magyar darabot általában csak akkor vittek színre,
ha a szerző hajlandó volt az angolszász színházi- és filmes jogokat eladni
a Vígszínháznak. Azonban az, hogy Robozban a pesti újdonságok külföldi
filmiparban való elhelyezésének ötlete felvetődött, minden bizonnyal össze¬
függésben volt a Paramounttól 1930-ban elnyert megbízatásával. Ez annak
ellenére pozitívan hatott a Vígszínház nemzetközi kapcsolataira, hogy (Bajor
Gizit kivéve) a döntően vígszínházi erőkkel készült magyar nyelvű, Paramo¬
unt által gyártott hangosfilmek nem bizonyultak sem pénzügyileg, sem mű¬
vészileg sikeresnek." Roboz ugyanakkor a Párizs melletti Joinville stúdióban
belelátott az új technika munkafolyamataiba, megismerkedhetett a filmvál¬
lalat európai döntéshozóival. Levelezéséből kitűnik, hogy 1931 után egyre
céltudatosabban törekedett arra, hogy új magyar darabokat filmsztoriként
értékesítsen a külföldi hangosfilmiparban.
Roboz-Somló-levelezés
A darabokkal való kereskedést Roboz barátjával, az 1933-ig a virágzó berlini
filmiparban producerként tevékenykedő Somló Józseffel (1884-1973) próbálta
ki. Barátságuk feltehetőleg abból az időszakból eredt, amikor Somló Berlinben
a Nordisk Pilma Co. közép-európai vezérigazgatója volt, miközben Roboz a
Nordisk-filmek magyarországi kölcsönzésével foglalkozott. 1922 és 1932 kö¬
zött azonban Somló Berlinben már saját vállalkozása, a Felsom Film egyik
alapító producereként működött Hermann Fellnerrel. Roboz Somlót színhá¬
zi háttérinformációkkal látta el, hírt adott a piacképes pesti sikerekről. 1930.
március 10-i levelében például Ábrahám Pál Victoria című operettjét aján¬
lotta, és Somló érdeklődést is mutatott a szövegkönyv és a hanganyag iránt.
(Ábrahám azután pont Berlinben futott be villámkarriert.) Roboz filmtéma¬
ajánlatai 1931 nyarától sokasodtak, többször felhívta a figyelmet a Bakaruhá¬
ban című Hunyadi Sándor-egyfelvonásosra. , Az az érzésem, hogy egy kis ki¬
bővítéssel, néhány zeneszámmal, vurstlival, kaszárnya-jelenettel megtoldva,
igen aranyos és amellett hatásos filmet lehetne belőle csinálni." Somló nem
lelkesedett a katona-témáért, Roboz azonban nem tágított: , Távol áll tőlem
a szándék, hogy a dologra rábeszéljelek, csak meg kívánom említeni, hogy a
film sujetjének ez csupán a kerete, illetve a magva lenne, ami hallatlanul mu¬
latságos és érdekes részletekkel bővíthető ki."? Mivel a javasolt nyersanyagból
a Az orvos titka és A kacagó asszony című film magyar változatát Hegedűs Tibor rendezte.
2 — Roboz Imre levele Somló Józsefnek, 1932. január 13., OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374.
3 — Roboz Imre levele Somló Józsefnek, 1932. március 31., Uo.