Page 75 [75]
74 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata
időben a színházüzem művészi részét az Rt. már nem saját kezelésben, ha¬
nem vendégjátékok keretében bonyolította.
A Halló, Amerika! pénzügyi kudarca és Blumenthal zajos kivonulá¬
sa után némileg meglepő, hogy épp ekkortól tapasztalható Budapesten az
amerikai zenés színházi termékek iránt egyre növekvő érdeklődés. Miután
az amerikai producert, ahogy maga fogalmaz a , súlyos világviszonyok
hazakényszerítik "7, a színház bérletét jogilag megkérdőjelezhető módon al¬
bérletbe adták Faludi Sándornak. Már az ő vezetése alatt, lényegében vendég¬
játékként került színre a Fővárosi Operettszínházban 1927 végén Dunning és
Abbott Broadway című New York-i története. Ez nem volt ugyan operett, de
az 54-szer játszott produkció szüzséje, betétszámai az amerikai színházi szó¬
rakoztatóipar központjának addigra már az egész világon ismerős és vonzó
mítoszát idézték meg. 1928-ban került a Fővárosi Operettszínház színpadára
Anna Nichols darabja, az Ábris Rózsája, egy amerikai, zsidó témájú szerelmi
történet.
A rivális Király Színházban még markánsabb volt az amerikai témák és
darabok felé fordulás. 1927-ben mutatták be a Mersz-e Maryt (Mercenary
Mary), amit ugyan angol operettként aposztrofál az adattár, de szerzői ame¬
rikaiak voltak, és a musicalt 1925-ben a New York-i Longacre Iheatreban
mutatták be. Pesten az 1927-1928-as szezonban a Mersz-e Mary volt a leg¬
sikeresebb produkció, 110 előadást ért meg. Ez arra utal, hogy a közönség
egyre jobban ráhangolódott az akrobatikus táncokkal jellemezhető stílusra.
Az amerikai operettek, musicalek előretörése a Király Színházban 1928-ban
már ízlésfordulatot jelzett. Először a Hans Bartsch vezetése alatt álló német
operett-társulat vendégszereplésével játszották Vincent Youmans musicaljét,
a No, no Nanette-t németül, Palásthy Irén fellépésével. Márciusban a Király
Színház bemutatta az egyik nagy Broadway-sikert, a Rose Mariet, melynek
lekötését a Fővárosi Operettszínház is tervezte. Szövegírói Harrach és Ham¬
merstein, zeneszerzői Friml és Herbert voltak. Broadway-bemutatója 557
előadást élt meg, a Király Színházban 56-szor ment. Még ugyanebben az év¬
ben szinre került ugyanott a Puszipajtas (The Girl Friend), a neves szerzöpa¬
ros, Rogers és Hart operettje, majd 1929-ben Ray Henderson Didkszerelemje
Gaál Franciska és Biller Irén feltűnő sikerét hozva. 1931-ben a Király Színház
műsorára tűzte az Amerikai lányok (Ihe Poor Nut) című operettet (librettó:
I. C. Nugent és Eliot Nugent, zene: Cowan, C. I. May és Gumble).
S akkor a magyar szerzők Blumenthal-korszak után színre kerülő USA¬
tematikájú zenés színházi produkcióit még nem is említettük. A Király
Színházban 1927-ben mutatták be az amerikai magyar emigráns közegben
játszódó Aranyhattyút, melynek zenéjét Vincze Zsigmond szerezte. Libret¬
x7 N. N.: Roboz Imre vette bérbe a Vígszínházat, Esti Kurír, IV. évfolyam, 137. szám, 1926, június 20. 6.