Seite 68 [68]
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... s 67
feszültségeket okozott. A Halló, Ameriká!-val rengeteget foglalkozott a sajtó,
hiszen kirívóan magas megvalósítási költségeivel, új, a Broadwayról átvett
műfajával, külföldi közreműködőivel újdonságot és kihívást jelentett a pesti
operettmező számára. Intim Pista elárulta a Színházi Élet olvasóinak, hogy
a Halló, Amerika! színrevitele ötvenezer dollárba (három és fél milliárd ko¬
ronába) került. , Harmincöt utolsó jegyig eladott nézőtér bevétele kell ahhoz,
hogy a Fővárosi Operett Színház készkiadásait viszontláthassa!""§
Hogy a revüre való áttérést Blumenthal kezdeményezte, arról csak átté¬
teles információt találtam. Martos Ferenc librettista és Szlatinai Sandor ze¬
neszerző ugyanis pert indított, azt bizonyítandó, hogy a Halló, Amerika! az
ő Huncut a kislány című operettjük , kisajátításával? készült. A szerzőpáros
szerint a színház darabjukat huszonöt napig próbálta, de végül nem adta elő.
Majd:
, egy napon megérkezett Amerikából Haskell.? Azért jött, hogy a darabban
új amerikai táncokra tanítsa be a színésznőket. De a táncmester mindjárt
táncoslányokat és egy csomó divatos amerikai kottát is hozott magával. Ben
Blumenthalnak az volt a kívánsága, hogy ezekből az amerikai dalokból és
táncokból állítsanak össze egy revüt, így született meg a Halló, Amerika!, és
ezt a revüt játszották el Martos és Szlatinai darabja helyett."
Tény, hogy a revü plakátján két szám zeneszerzőjeként is Szlatinai szerepel,
míg Martos szövegíróként jelenik meg. Ha Blumenthal szempontjából ke¬
resünk operettel szembeni és revü melletti érveket, akkor hivatkozhatnánk
arra, hogy 1920 után a revü volt a legsikeresebb műfaj a Broadwayn. Drama¬
turgiai modellje, az össze nem függő, szórakoztató számokra épülő szerkezet
az amerikai élet pluralizmusát tükrözte. A laza struktúrába sok egzotikus
tánc és zenei újdonság belefért. Blumenthal feltehetőleg azért finanszíroz¬
ta e költséges műfajváltó kísérletet, mert hosszú szériában bízva, az operet¬
tekkel elérhetőnél jelentősebb profitot remélt. (A hosszú széria - long run —
mindmáig a Broadway-filozófia egyik alapeleme, a produkció legfontosabb
értékmérője.) 1925-ben megjelent Blumenthaltól egy írás az Exhibitors He¬
raldban, melyben az amerikai filmek és terjesztési eljárások közeli európai
38
N. N.: Maga csak tudja Intim Pista, Színházi Élet, XV. évfolyam, 5. 1925. 30.
# Jack Haskell (1886-1963). Munkai a Broadwayn koreografusként: Artists and Models (1925), The Five
O'Clock Girl (1927), Rufus LaMaire’s Affair (1927), Chee-Chee (1928), The Optimists (1928), Through
the Years (1932), rendezdként: The Girl Friend (1926), The Vanderbilt Revue (1930), Hold Everything
(1928); zenei rendezőként: Polly (1929); táncok és képek rendezőjeként: Song of the Flame (1925).
10 N. N.: Hogy lett a PHuncut kislányx-ból Halló, Amerika!, Nemzeti Újság, VII. évfolyam, 1925. októ¬
ber 15. 5.