Page 65 [65]
64 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata
gadott trend része volt. S bár Blumenthal elég hamar lemondott nem kellő¬
en jövedelmező pesti operettszínházi kísérletéről, de ez az öt év sem maradt
kulturális hatás nélkül.
A tőkeerős új színház megjelenésével az előadáskínálatban és a társa¬
dalmi nyilvánosságban is átértelmeződött a helyi operetthagyomány és az
innovatív külföldi zenés színházi műfajok viszonya. Az amerikai hatás kér¬
dése azért is érdekes, mert ebben az időszakban a Broadwayn is vetélkedtek
a stílusok. Hosszú sorozatokat értek el a közép-európai régióból kivándorolt
zeneszerzôk (Romberg, Friml) romantikus, gyakran egzotikus tematikájú
operettjei.** Fénykorukat élték a revük (pl. Ziegfeld Follies). De alakulöban
volt a kortárs amerikai zenét, táncot, koherens szüzsét és törekvő főhőst kí¬
náló book musical is. Ez már lehetett szomorú hangolású, tartalmazhatott
komplex szituációkat és többféle populáris zenei hatást. (A Show Boat lett
ennek a stílusnak az első kimunkált példája.) A húszas években a mainstream
Broadway-produkciókban egyre elfogadottabbá vált a helyi etnikai közössé¬
gek, pl. a harlemi feketék zenéje (ragtime, jazz) és tánca. Mind népszerűb¬
bek lettek a multikulturális New York ritmusát, nyelvhasználatát megraga¬
dó komponisták dalai (Irving Berlin, George Gershwin). A dalszövegekben
és librettókban feltűntek az etnikai sokféleség, a szociális igazságtalanság,
a mobilitás, a női szerepek témái, a hangnem kritikusabbá vált. Az amerikai
zenés színház kezdett - időnként átpolitizált — kulturális kommentárként
működni. Transzkulturális szempontból a Broadway ekkor már nemcsak
a showbizt, de az amerikai patriotizmust, és a New York-mítoszt is jelképezte.
A Blumenthal-időszak repertoárpolitikájának vizsgálatakor azt is érde¬
mes tudatosítani, hogy az operettelőadásokat az 1920-as években elsősorban
gazdasági értékkel rendelkező árucikként, kulturális termékként fogták fel.
A nemzetközi operettiparon belül formálódó trendek egyben üzleti stratégi¬
ák is voltak. A modernség címkéjének birtoklása a divatra érzékeny kozmo¬
polita tömegkultúrában jó üzleti pozíciót is biztosított. Nemzetközi szinten
folyt a harc az operett-központ címért. Blumenthal tőkével jócskán megtá¬
mogatott pesti próbálkozása épp annak az időszaknak a kezdetére esett, mi¬
kor Párizs, Bécs, London után Berlin és Budapest is beszállt ebbe a versenybe.
Ehhez, a korabeli magyar színházi sajtóban hangsúlyozott törekvéshez a Fő¬
városi Operettszínház nemzetközi, elsősorban amerikai kapcsolatrendszere
igencsak jól jött.
4 Vö. Everett, William A: American and British Operetta in the 1920s: Romance, Nostalgia and Ad¬
venture, in Everett, William A. - Laird, Paul R. (eds.) The Cambridge companion to the musical,
Cambridge; New York, NY, Cambridge University Press, 2017, 99-117.