Oldal 43 [43]
42 s I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata
»A színházi évad kezdete (augusztus 9.) éppen azon időre esett, midőn
a mozgósítás legteljesebb folyamatában volt: a színházra nézve egészében
kilátástalannak tűnt fel a helyzet. Bérlőink bejelentették, hogy a beállott
háborús viszonyok daczára megnyitni és nyitva tartani hajlandók ugyan,
de csak abban az esetben, ha azon nagy áldozatokhoz, melyeket ez tőlük
igénybe vesz: társulatunk a bér méltányos mérséklésével hozzájárul."
A részvénytársaság igazgatósága tehát az épületbérletért évente járó ösz¬
szegből 1914-re 22.835 koronát, 1915-re pedig 20.000 koronát, körülbelül a
fizetendő bér egyharmadát engedte el a Faludi-családnak, azaz a bérlőtár¬
saságnak. A Magyar Vígszínház Rt. közgyűlésén az igazgatótanács elnöke,
dr. Wágner Géza 1915-ben még a háborúnak a színházakra gyakorolt, sze¬
rinte indokolatlanul nagy és indokolatlanul negatív hatását kárhoztatta:
, lermészetes, hogy a művészetet is súlyosan - sőt talán a legsúlyosabban
érte a háború, különösen kezdetben, amikor is a közönség teljesen passi¬
ve viselkedett a színház iránt. Szerinte ez a magatartás indokolatlan volt.
Nem kímélheti bírálatával e tekintetben a magas kormányt sem, mert azzal,
hogy két első műintézetünket - a M. Kir. Operát és a Nemzeti Színházat
- egész a közelmúlt időkig zárva tartotta, közönségünk tévhitét erősítette,
távolmaradását nagyban előmozdította. Pedig a háború nem követeli azt,
hogy rendes életmódunktól eltérjünk, megszorítanunk azt csak annyiban
kell, amennyiben a háborúba-vonultak itthon-maradottjainak istápolása,
anyagi támogatása szükségessé teszi."
Az 1916. februári közgyűlésnek szóló igazgatósági jelentés azonban már vál¬
tozó trendről, stabilizálódó látogatottságról, sőt új - feltehetőleg a hadigaz¬
daság nyújtotta meggazdagodási lehetőségeket kihasználó - közönségréteg
feltűnéséről számol be.
, Mert ezen rettenetes méreteket öltött küzdelem a maga kifejlettségében sa¬
játságosan átalakító hatással volt úgy közönségünkre, mint színházunkra
is. Amint a kárpáti világraszóló harczok 1915. év tavaszán a gorliczei át¬
törésben eredményes folytatást nyertek: a közönség egy új rétege - melyet
a Vígszínház nem nevezhetett magáénak - mintha megkönnyebbült volna,
és mintha a múltbeli mulasztásokért egyszerre kívánta volna magát kárpó¬
tolni, műintézetünket meglehetősen látogatni kezdte. Ez természetesen még
OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok, Igazgatósági jelentés a Magyar Vígszín¬
ház Rt. 1915. évi közgyűléshez.
7 OSZKSZTlrattár Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok, Magyar Vígszínház Rt. 1915. március 7-i
21. rendes közgyűlésének jegyzőkönyve.