Oldal 34 [34]
A világháború kitörésének hatása a pesti színházi ipar... e 33
lapokat. Ezzel szemben Budapest színházai egytől-egyig virágzó üzletek és
magyarabbak, mint valaha. A harcmezőn a magyar bátorság és hazaszere¬
tet világraszóló példái ejtik bámulatba Európát, itthon pedig az új magyar
kultúra megfoghatatlan szívóssága és fiatalos svungja cáfol rá azokra, akik
a magyarság nagy hivatásában valaha is kételkedni mertek."
Marton tehát némileg áthangolja a kozmopolita szemléletű lapot. Ugyan¬
akkor jóval kevesebb magyar darab külföldi színpadi jelenlétéről tud csak
beszámolni. Mind az operettek, mind az ún. export-darabok külföldi jelen¬
létének mennyiségi és iránybeli beszűkülése világosan látható az adatokból.
(Vö. Táblázat 4 és 5) Jelentősebb exportsiker csak Molnár A farkasának New
York-i premierje. Ebben, a háború kitörése utáni lapszámban nagy hangsúlyt
kap egy eddig másodlagos célnak tekintett export-irány: Skandinávia. Hjal¬
mar Meidell azonban a lapban eddig szokásos hangnemtől eltérve, tárgyila¬
gosabban mutatja be a magyar darabok ottani fogadtatását:
, Lengyel Menyhért Tájfunjának nagy sikere volt Stockholmban, Kristiániá¬
ban és Bergenben, kisebb sikert aratott a koppenhágai Kir. Színházban. Len¬
gyel és Bíró Cárnőjét a télen a koppenhágai Népszínházban adták elő. [...] jó
sikert ért el. Molnár Ferenc három darabbal van Skandináviában képviselve.
- A testőr a koppenhágai Dagmar színházban kitűnően sikerült; az utóbbi
időben a krisztiániai Tivoli színházban vagy tizenötször adták. Az Ördög
a krisztiániai és bergeni Nemzeti színházakat és a koppenhágai Kir. Színhá¬
zat járta meg. Az érdekes, de sajátságos darabnak azonban, dacára a kitűnő
előadásnak, igazi sikere nem volt. Nagyon idegenszerűen hatott. A Liliom
a télen a koppenhágai Népszínházban ment, de semmi sikert sem aratott."
A kisebb közönségbázisú új export-célok közegében a pesti színházi ipar ter¬
mékeinek fogadtatása tehát ambivalensebb. A 4-es és 5-ös számú táblázatok¬
ból látható, hogy a háború kitörése utáni időszakban a magyar daraboknak
már inkább csak német nyelvterületen volt esélyük színpadra kerülni.
Az export-sikerszéria tehát megszakadt, és a külföldi előadásszám is me¬
redeken csökkent. Kérdés, miként sikerült Marton Sándor ügynökségének
ezt az 1914 elején meghökkentően intenzív nemzetközi jelenlétet újraépíte¬
nie. Tény, hogy a fia által vezetett bécsi kiadóval együtt a Trianon utáni kor¬
szakban is ő uralta Pesten a nemzetközi darabkereskedelmet.
28 N. N.: Színházak és a háború, Színpad: Die Bühne, I. évfolyam, 1914/8-12, 2.
29 Meidell, Hjalmar: Levél Skandinäviäbél, Szinpad: Die Bühne, 1914/8-12, 6-7.