Oldal 28 [28]
A világháború kitörésének hatása a pesti színházi ipar... e 27
Annak gyakorlati következményeit, hogy bizonyosfajta színdarabok eladha¬
tósága egyes társadalmi csoportok számára értékkel bír. E csoportba a szín¬
padi szerzők mellett a színigazgatók, a darabügynökök és a színpadi kiadók
tartoznak.
A színpadi kiadók szerepe
Miért voltak fontosak a színpadi kiadók Pesten 1914-ben? Elsődleges ok a ma¬
gánszínházak állandó társulatra és repertoárra épülő működési módja volt.
A színigazgató a társulat egyes tagjait (törzstársulat) egész évadra szerződ¬
tette, őket folyamatosan fizetni kellett, tehát foglalkoztatni is érdemes volt.
Sikerrel kecsegtető , nyersanyagot" (darabokat) ajánlóként, közvetítőként,
biztosítóként vált a kereskedelmi színházi működés elengedhetetlen részévé
a színpadi kiadó. A hazai szerzőket előleggel szponzorálta. Ezt a tantiemeből
a szerzőnek a bemutatót követően vissza kellett fizetnie, ahogy erre Boross
Elemér is utalt. A kiadó felhívta a színházak figyelmét a készülő és kész da¬
rabokra, intézte a lekötés és az export adminisztratív és jogi ügyeit. Marton
Sándor a modern (amerikai, nyugat-európai) színházi ipar szabály- és kap¬
csolatrendszerébe törekedett illeszkedni.
Az 1914-es lapszámokban a magyar darabok exportjára vonatkozó ada¬
tokra és hírekre koncentrálok, ezek alapján a háború kitörése előtti és utáni
időszakot hasonlítom össze. Már a műfaj: szakközlöny, és az alcímben meg¬
fogalmazott célközönség: , színházak, színpadi szerzők, színházi ügynöksé¬
gek, színészek és színházi szállítók" utal rá, hogy a lap a színdarab ún. áru¬
kontextusában működő vállalkozók számára készül." Marton kiszolgálni, de
Pesten uralni is törekszik e szektort. Az első számokat ingyen küldi a poten¬
ciális partnereknek, hasznot feltehetőleg a reklámokból és a lap által tovább
bővülő hazai és külföldi üzleti kapcsolataiból remél. (A Színpad: Die Bühne
1914 júniusára konszolidálódik: ekkor kéri az olvasókat az előfizetésre.)
Az első lapszám Beköszöntőjében az előadás áruként kezelését ígéri: , min¬
den sor, amit eddig leírtak színháziak ügyében a közönség szempontjából
íródott s nem - hogy száraz, de őszinte kifejezéssel éljünk - termelők és
közvetítők szempontjából." Az üzleti rést, amit betölteni igyekszik, az arról
való tájékoztatásban látja , hogy mi készül a magyar színpadi irodalomban,
5 — Appadurai szerint az áru-kontextus kulturális egységeken belüli vagy kulturális egységek közötti
olyan társadalmi arénát jelöl, melyben az áru értéke fokozottan megjelenítődik. Egy aukció például
kihangsúlyozza a festmény árujellegét. Esetünkben legevidensebb áru-kontextus a színpadi kiadók,
ügynökségek és a kereskedelmi színházak kommunikációja, mely a darabokat gazdasági csereérté¬
kük szerint kezeli. Appadurai, 1986, 15.
N. N.: Beköszöntő, Színpad: Die Bühne, I. évfolyam, 1914/1, 1.
6