A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK HATÁSA
A PESTI SZÍNHÁZI IPAR NEMZETKÖZI
KAPCSOLATRENDSZERÉRE
Az alábbi két idézet ugyanarról a személyről szól, akinek a magyar színhá¬
zi tömegkultúra szempontjából jelentős tevékenységét vizsgálom. Az őáltala
szerkesztett, kiadott és először épp 1914 januárjában megjelenő szakközlöny,
a Színpad: Die Bühne első évfolyamát elemzem. Azt igyekszem bizonyítani,
hogy a háború kitörésével a magyar színházi termékeknek olyan széleskörű
jelenléte szakadt meg a kozmopolita színházi világpiacion, amilyenre azóta
sem volt példa. Az európai centrumokhoz képest megkésetten kialakuló,
ugyanakkor felgyorsultan növekvő és specializálódó pesti színházi ipar épp
akkor felfutó ága, a darab-export és -import aranykorának vetett véget az
első világháború. Az első idézet a tömegsajtó szólama, a Színházi Élet 1921-es
évkönyvéből való:
»A magyar szindarab ma vildgcikk, a színház világpiacának egyik legke¬
resettebb portékaja. Alig tiz esztendeje, hogy a magyar darab ezt a szédii¬
letes karriert megfutotta és ez a tíz esztendő egybeesik dr. Marton Sándor
színházi ügynökségének első tíz esztendejével. Marton lelkes szorgalma és
hozzáértése odáig vitte a dolgokat, hogy egy érdekesebb magyar darab be¬
mutatója iránt Madridtól San-Franciscóig egyszerre három-négyszáz táv¬
irati szerződési ajánlat érdeklődik. [...] A Marton-iroda külföldön, most,
mikor kultúránk elismertetése életkérdés, felér egy önálló magyar diplomá¬
ciai képviselettel."
A másik szólam a színpadi szerzőké, Boross Elemér 1969-ben kiadott vissza¬
emlékezésében ezt írta:
A drámaírók és zeneszerzők többsége magánkiadóval volt szerződésben.
Kizsákmányoló nagy százalékot fizettek minden befolyt fillér után. De az
is igaz, a kiadók is kockáztattak. Zsarolás? Megszorult helyzet? Az. De a
nagy kizsákmányoló Marton Sándor halála után Harmath Imre felnézett
az égre: bár élne még az az uzsorás, hogy eladatnám most neki ezerért egy
ötletemet!?
N. N.: A Marton-ügynökség, in Incze Sándor (szerk.): A Színházi Élet évkönyve. Művészeti Alma¬
nach, Budapest, A Színházi Élet kiadása, 1921, 186.
: — Boross Elemér: Velük voltam. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969, 433-434.