Oldal 15 [15]
14 s Pesti magánszínházak a két világháború között
előkészített darabra volt szüksége, melynek előadási jogát már megvásárolta
a szerzőtől vagy a darab jogaival rendelkező ügynöktől. Külföldi darab ese¬
tén el kellett végezni a fordítást, valamint a helyi befogadói közeghez való
dramaturgiai igazítást. A Vígszínházban ez a pénzügyi és művészi elemeket
egyaránt tartalmazó tevékenység egy szélesebb nemzetközi kiadói, ügynöki
network-be kapcsolódva és saját munkatársi hálózatot működtetve folyt.
A pesti magánszínházak vezetése a két háború közötti időszakban gyak¬
ran változott, az aktuális bérlő tönkrement, és új finanszírozó csapat próbál¬
kozott. Eközben a Vígszínház - háttérben az amerikai tulajdonossal - folya¬
matosan, reziliensen működött, rugalmasan alkalmazkodott a gazdasági és
dési képességgel rendelkező Roboz Imre a zsidótörvények miatt hivatalosan
csak 1938-ig maradhatott bérlőigazgató. De a dokumentumok azt bizonyít¬
ják, hogy ezután is meghatározó szerepe volt a Vígszínház működtetésében.
A Budapesti Színigazgatók Szövetsége tevékenysége
és vígszínházi kötődései
A Monarchia felbomlása és Trianon sokkja után ki kellett építeni az im¬
már Budapest-központú színházi ipar intézményrendszerét. Mindezt - egy
a színházakat vezető, a produkciókat finanszírozó üzleti körrel szemben
sokszor - ellenséges kulturális közegben. A magyar fővárosnak a kozmo¬
polita szórakoztatóipari centrumok működésmódjához való felzárkózására
utalt, hogy az első világháború idején, 1917-ben megalakult a Budapesti Szí¬
nészek Szövetsége, majd az 1918-as társadalmi forrongások közepette a Bu¬
dapesti Színigazgatók Szövetsége. Az egyetlen állami támogatással működő
drámai színház, a Nemzeti, nem lépett be az utóbbi szervezetbe, de a némi
székesfővárosi támogatásban részesülő Városi Színház igen. Az egy-egy sze¬
zonban üzemelő nyolc-tizenkét magánszínház üzletember vagy ritkábban
művész irányítói tehát a Budapesti Színigazgatók Szövetsége (a továbbiak¬
ban BSZSZ) keretében egyeztettek, és közösen reagáltak a színészek vagy a
hatóságok kívánságaira. A szövetség első elnöke Faludi Gábor, a Vígszínház
bérlője volt. 1922 februárjától 1931 márciusáig Beöthy László - Beöthy Zsolt
irodalomtörténész és Rákosi Szidi fia, Rákosi Jenő unokaöccse, a Nemzeti, a
Magyar, a Király Színház, végül az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt.
első embere - volt a szövetség elnöke. A külső és belső érdekegyeztetésben
1922-től alelnökként, 1931-től 1940-ig pedig elnökként kiemelt szerepe volt
Roboz Imrének, a Vígszínház vezérigazgatójának. Mellette dr. Komor Gyula,
a Vígszínház dramaturgja működött a szövetség ügyvezető igazgatójaként.
A BSZSZ célja elsősorban gazdasági volt: a tagok és a tagok vállalataihoz tar¬