Oldal 12 [12]
Bevezetés e 11
ház 1896-os megnyitásának indokait így foglalta össze 1918-ban a Magyar
Vígszínház Rt. igazgatóságának elnöke, dr. Wágner Géza:
A középosztályban szaporodott azok száma, akik helyénvalónak látták,
hogy a fővárosban egy újabb, a kor igényének megfelelő magánszínház épül¬
jön és abban a magas színvonalon álló-, főképpen a víg műfajt kultiváló
színművészet otthont találjon. Így alakult meg, teljesen altruisztikus ala¬
pon, spekulatív tőke részvétele nélkül 1894-ben 50.000 ft, vagyis 100.000 k.
részvénytőkével részvénytársaságunk, melynek első igazgatósága feladatul
azt tűzte ki, hogy hazánk ezredéves fennállásának ünnepélyei keretében
a magyar Vígszínházat megnyitja."
1896-tól 1920-ig Faludi Gábor vállalkozó bérelte a modern és elegáns szín¬
házépületet, irányította és finanszírozta a működést. E stabil háttér tette le¬
hetővé Ditrói Mór rendező folyamatos társulatépítő munkáját, melynek a né¬
zők és kritikusok által elismert, társalgásiként jellemezhető vígszínházi stílus
lett az eredménye. A színház , húzónevei", például Varsányi Irén és Hegedűs
Gyula természetes, de nem sokkoló őszinteségű játékstílusukkal hódítottak.
Fiatal írókból, újságírókból formálódott a Vígszínház , háziszerzőinek" köre.
Közülük Molnár Ferenc és Lengyel Menyhért darabjait az 1910-es évektől
külföldön is gyakran játszották, alkotóik így bekapcsolódtak a kozmopolita
darabkereskedelmi hálózatokba. Az első világháború kezdetben megakasz¬
totta ugyan a Vígszínház jövedelmező működését, de az 1917/18-as szezon
- a feszült belpolitikai helyzet és az ellátási nehézségek ellenére -— már újra
sikeres volt. Nemcsak a sajtó, hanem a Vígszínházat működtető Magyar Víg¬
színház Rt. 1918-as igazgatótanácsi jelentése is sikeres üzletmenetet konsta¬
tált:
, Különösen a legutóbbi év múlta felül e tekintetben az előzőket, a nagy¬
mérvű látogatottságnál fogva csak nagyobb időközökben vált szükségessé új
daraboknak színrehozatala; a múlt saison darabjai még ma is telt házakat
vonzanak. Ez a keresettség igazolni látszik ama korábbi megfigyelésünket,
hogy a háború okozta gondokat a közönség szórakozással, a művészetben
való gyönyörködéssel kívánja enyhíteni."?
Radikális változás a Vígszínház helyzetében a Tanácsköztársaság idején kö¬
vetkezett be, mikor a magánszínházakat államosították, a szabad darabvá¬
1
OSZK SZT Vígszínház iratai 374, Gazdasági iratok, Magyar Vígszínház Rt. 1918. április 21-i, 24. ren¬
des közgyűlésének jegyzőkönyve.
> Uo.