Page 171 [171]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
Ebben a formában előfordul, hogy a hívő még a közösségbe jár, de lélekben nem
tud azonosulni a körülötte lévők világával. Mind a csendes formálódás, mind
a váltás Isten kegyelmének munkája lehet életünkben. A spirituális formálódás
időszaka nem feltétlenül vezet spirituális struktúraváltáshoz, de előkészíthe¬
ti azt. Minden ember életében vannak olyan alkalmak és események, amikor
szembesülnie kell saját létének behatároltságával, paradox jellegével. Vannak
olyan helyzetek, melyekre nem találunk választ világunk összefüggései között.
Helyet adni a változásnak nem könnyű, hiszen a változás nem csupán bizonyos
magatartásformák, szokások megváltoztatását jelenti, hanem érinti önképünket,
érzéseinket, alapvető beállítódásainkat is. A mindennapokkal való megküzdés
közben vannak pillanatok, , amikor nem csak ilyen vagy olyan problémánk van
az életben, hanem amikor maga az élet, mint egész válik problémává"."" Az ilyen,
számunkra váratlan események különösen fontosak ahhoz, hogy átfogó változá¬
sok indulhassanak el bennünk. A spirituális változás Loder szerint öt egymást
követő lépésben történik: (1) konfliktus, (2) mérlegelés, (3) a kreatív képzelet
aktivizálása, (4) elengedés és megnyílás, (5) interpretáció. A konfliktus akkor
áll elő, amikor az addigi világunk rendszere nem ad kielégítő választ életkér¬
déseinkre. Ez lehet egy hirtelen bekövetkezett tragikus esemény, mint például
egy szeretett személy elvesztése, betegség, baleset, de lehet fenyegetett állapot
vagy tanácstalanság, amikor életünk stabilitását és életvitelünk folytonosságát
érezzük veszélyben: , spirituális válságot akkor élünk át, amikor világnézetünk,
értékrendünk alapjaiban megrendül"." Az élet válságának spirituális vetülete
is van és a hívő Istennel való kapcsolatában is átélhet mélységeket, a lelkiségi
irodalomban ezt a keresési időszakot hívták pusztaságnak, kétségbeesés mocsa¬
rának, lelki szegénységnek, éhhalálnak és a lélek sotét éjszakajanak.*” A spiritu¬
ális változás nem mindig tűnik növekedésnek, hanem negatív előjele is lehet.*”
Az egyik lelkipásztor így írta le ezt az állapotot:
Ez a kapcsolat aztán nem úgy alakult, mint szerettem volna. Egyre nagyobb csendek
nehezedtek rám, csak ültem az üres lap fölött, és ilyen korábban nem volt. És még
ha le is írtam valamit, akkor jött ez a kérdés: Mit jelent az a mondat, amit leírtam?
Eljutottam odáig, hogy egy mondatot sem tudtam leírni az Istenről, ami biztos, hogy
úgy van. Akkor hogy írjak?!? — [...] Nem voltam képes kitartóan imádkozni, akármeny¬
nyire is akartam. Egyszerűen nem tudtam imádkozni. (2/14)
4 G, Ebeling: Dogmatik des christlichen Glaubens, Tübingen, Mohr, 1979, 108.
Süle Ferenc: Teboly, terapia, spiritualitás — Keresztyén mélylélektan a lélekgyógyászatban,
Budapest, Kairosz, 2015, 75.
Wikström: A kapraztatö sötetseg, 235-237.
Süle: Téboly, terápia, spiritualitás, 76.
47
D
47.
a
170