Oldal 161 [161]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA figyelmeztetnünk arra, hogy ez a mozzanat törékennyé teszi magát az emléket, sebezhetővé a társadalmi változásokkal szemben, és különösen az olyan változásokkal szemben, amelyek a hagyomány tekintélyét gyengítik meg. Azonban nincs más mód arra, hogy a vallási élmény során nyert belátások fennmaradjanak — vagy, hogy a vallás nyelvét használjuk, tovább élhessenek azokban az időkben, amikor az angyalok hallgatnak."? Nem minden különös élmény válik spirituális tapasztalattá, hanem csak azok, amelyek érzelmi telítettsége mellé olyan gondolati magyarázatok párosulnak, amelyek segítik az élmény elhelyezését világszemléleti rendszerünkben. A lelki élményekből spirituális tapasztalatok, a spirituális tapasztalatokból pedig spiritualitás lesz, hogyha ezek nemcsak eseti élmények maradnak, hanem egy többé-kevésbé koherens lelki beállítottság válik belőlük." Értelmezésem szerint minden vallásos élmény spirituális, de nem minden spirituális élmény kötődik egy adott vallás rendszeréhez." Nem minden spirituális élmény vallásos, hiszen lehetnek olyan élményeink, melyek nem illeszthetők be egy adott vallás rendszerébe. A lelkészinterjúkban is találunk példát arra, amikor valaki spirituális élményét nem tudja a református kegyesség rendszerén belül elhelyezni: Amikor nagyon rosszul voltam, bementem a templomba és ott a templom félhomályában kiabáltam Istennel. Hol vagy? — kiabáltam. És akkor azt éreztem, hogy tapintható sűrűségű lett a levegő. Azt éreztem, hogy valamivel megtelt a templom, hogy megmozdultak a falak. Sokáig nem mondtam el senkinek. [...] Egy másik élményem volt, amikor egyszer [városnév] felé mentünk autóval [városnév] a gyerekekkel [...] agyógymód miatt. Űtközben megálltunk pisilni és ott az út túloldalán volt egy kereszt. Szedtünk a gyerekekkel virágot és odatettük a kereszthez. És ettől kezdve aztán minden héten, amikor kezelésre mentünk [városnév], megálltunk, virágot szedtünk és odatettük a kereszthez. [...] Letéptem a virágokat és odatettem a kereszthez, és akkor valami erőt éreztem, ami odavonzott a kereszthez. De ezekről az istenélményekről nem lehet prédikálni. Hol fér ez bele a református dogmatikába? — kérdezem én. Kivel lehet erről beszélni? Kicsoda az Isten? És mik voltak ezek, amiket én átéltem? (2/14) 42 P. L. Berger: Vallás: tapasztalat, hagyomány és reflexió, in P. Szilczl Dóra — Korpics Márta (szerk.): Szakrális kommunikáció - A transzcendens mutatkozás, Budapest, Typotex, 2007, 203-219., 213. Nemeth: Pasztoralantropolögia 1., 107. Van olyan értelmezés, mely el tud képzelni spiritualitás nélküli vallásosságot is, illetve val443 444 lás nélküli spiritualitást is, egyfajta kulturális-funkcionális általános spiritualitást hirdetve. Vö. G. Saucier — K. Skrzypinska: Spiritual But Not Religious? Evidence for Two Independent Dispositions, Journal of Personality, 74, 5, 2006, 1257-1292. 160
