Page 160 [160]
SPIRITUÁLIS ÚTKERESÉS ÉS REFORMÁTUS LELKISÉG
olyan személy megjelölésére szolgál, aki a Szentlélek, Isten Lelkének vezetése
alatt áll; ami a Szentlélektől áthatott valóság, s így magával a Szenttel, az isteni¬
vel, a transzcendenssel áll kapcsolatban: , Mert kicsoda tudja az emberek közül
az ember dolgait, hanemha az embernek lelke. Azonképpen az Isten dolgait sem
ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke. Mi pedig nem e világnak lelkét vettük,
hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándé¬
kozott nekünk." (1Kor 2,11-12) A páli értelmezést alapul véve a , spiritualitás"
Istennel mint transzcendenssel megélt kapcsolatot és tapasztalatot jelenti. A ke¬
resztyén spiritualitás nem emberi próbálkozás eredménye (Gal 2,15—21), hanem
az isteni hívásra adott válasz (Jn 3,3-8; ApCsel 2,38—39). A tanítvány engedi
Isten Lelke által vezettetni magát. Isten Lelke erőt ad a bizonyságtevő életre úgy,
hogy közben kiteljesedhet az élete, önmagára talál, mint Isten gyermeke. Kessler
szerint a keresztyén spiritualitás lényegét tekintve Isten jelenlétének megélé¬
se a mindennapokban: , Az egész világon, ahol az emberek — természetükből
nem fakadó módon - nem egoisztikusan, hanem önmagukat meghaladva más
emberré lesznek, ott Isten munkálkodik az embereken keresztül. Ez a központi
üzenete annak, amit az Isten munkálkodása jelenthet az emberi életekben.”*”°
A spiritualitás megéléséhez a tanítvány számára az elindulás Isten kegyelmé¬
nek a megélése. A tanítványság útja pedig ebben a kegyelemben való növekedés
(Ef 3,17). Hívás ez a mai tanítványok számára is, hogy egy olyan utat járjunk be,
melyet keresztyénként kétezer év során sok millióan bejártak előttünk, amely
Krisztus-követés mégis mindig egyedi, s személyre szabott lépéseket jelent.
Spirituális átélés és vallásos tapasztalat
a református kegyesség szempontjából
Életünk során több olyan esemény is történhet, amire nincsen racionális
magyarázat, mégis szeretnénk valahogy megérteni, keretbe foglalni, ami
bennünk, velünk, illetve körülöttünk történik."" Berger szerint az értelmezési
keret megtalálásában segítségünkre van a vallás: , Hogyan emlékezhetünk visz¬
sza az angyalok éjjel hallott hangjára a köznapi élet józanító nappalán? A val¬
lás teljes története egy értelmező választ kínál: olvasszuk az emlékeket olyan
hagyományokba, amelyek társadalmi tekintélyekre tesznek szert. Szükségtelen
40 H. Kessler: Sucht den Lebenden nicht bei den Toten — Die Auferstehung Jesu in biblischer,
fundamentaltheologischer und systematischer Sicht, Düsseldorf, Patmos, 1985, 290.
41 Benkő Antal szerint általánosságban a vallásos tapasztalat három ismérve a következő:
,émerveillement", tulajdonképpen csodálkozás a lét titkán; , ultimate concern", jelenti az ab¬
szolútra való irányultságot; a ,oneness", pedig egyesülés a Mindenséggel. Benkő: Bevezetés
a valláslélektanba, 81.