Page 109 [109]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
A szakmai életre készítés
Sola experientia facit theologum.?®? Egyeterthetünk Lutherrel, aki szerint a teolö¬
gust a gyakorlat teszi lelkésszé. Ez a gyakorlat már a teológián elkezdődik. Sok min¬
dent majd a gyülekezeti életben sajátít el a jövendőbeli lelkész, viszont a teológiai
képzés is meghatározó része annak, hogyan áll majd szolgálatba a teológus. Gyüle¬
kezeti élet és teológia közti szakadék létezik, csakúgy, mint más szakmáknál az el¬
méleti képzés és a gyakorlati élet esetében is.?" Több lelkész is említés tesz erről:
Mert a következő a kérdésem nekem mindig a tudománnyal, hogy életre tanít, vagy
pedig ilyen életidegen és száraz. Én inkább ilyen irodalomelméleti kérdésként fogtam
fel érettebb fejjel, hogy mit csinál egy szemináriumon egy irodalommal foglalkozó
tanár az ELTE-n. Maga köré gyűjti a csibéit, és elvonul velük kotkodácsolni az ele¬
fántcsonttoronyba és művészeti finomságokkal foglalkozunk, vagy kiveti az utcára,
az#életbe, mint ahogyan Shakespeare tette ezt, és az életre tanít az irodalommal.
Most a teológiának az életről kell szólnia, az ember problémáiról és az arra adott
válaszokról. És tulajdonképpen ezeket a válaszokat nem nagyon kaptam meg. A [név]
volt egy zseniális megfogalmazása, mikor átjött [városnév], a teológiáról a [városnév]
teológiára: [...] hát lehet, hogy itt a másfél méterre két métert ugranak a hosszútáv¬
ugrók, de 8 méter a világcsúcs és amúgy nem hosszút, hanem magasat kellene ugrani.
Ez nekem úgy a szívemből szólt, amikor leírta a [városnév] teológia helyzetét. (5/8)
A tanítás és nevelés önmagában komplex és nehéz feladat. Fontos lenne egységben
látnunk az egyetemi képzést és a gyülekezeti tanoncéveket.?" Az egyház nem a te¬
ológián kívül és a szolgálat sem csak a teológia utána kezdődik, hanem a teológiai
stúdium az egyház szolgálatának és a közösség megélésének egy formája.?? Amit
a hallgató az egyetemen tanul, az is formálhatja később a gyülekezeti kultúrát
és a jövendőbeli lelkész kapcsolódásait a kollégáihoz és az egyházi szervezethez
egyaránt. A teológia nem önmagáért van, a lelkészi munka fő folyamata a gyü¬
lekezetekben, intézményekben és missziókban zajlik, de támogató folyamatként
mégis kulcsszerepe van az egyház egésze szempontjából. Ahhoz, hogy az egyetemi
képzést és az azt követő , tanoncéveket" egy rendszerben lássuk, egy lehetséges mo¬
dell a Hersey és Blanchard-féle helyzetfüggő vezetés elmélete. A munkatárs vagy
289 M. Luthert idézi: G. Ebeling: Studium der Theologie - Eine enzyklopädische Orientierung, Mohr
Siebeck, 2012, 175.
299 G. Otto: Kirche unf Theologie — Beiträge zu einem Klärungprozeß, Hamburg, Furche Verlag,
1971, 48.
31 C. Dykstra: Growing in the Life of Faith — Education and Christian Practices, Lousville, Geneva
Press, 1999, 139.
292 Uo., 146.
108