Page 105 [105]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
többnyire az oktatás és a tudományművelés szinonimájává vált, semmint a sze¬
mély érésének a tanulás általi segítését jelentené."?? Ahogy Cheesman is rävi¬
lágít, a teológiai oktatásban a hit megélése kulcsfontosságú, de ezen a területen
érzik magukat leginkább elhagyatva az interjúk alapján a volt teológusok:
Ugye azt szokták mondani, a teológia nem a hitben megerősítés időszaka, hanem a hit
próbája. (13/20)
A spiritualitás is hiányzott az egyetemről. Voltak nekünk itt ilyen évfolyam áhítataink,
ilyen közös áhítataink, ahol megmelegedtünk, de egy ilyen átfogó szellemi vezetés,
egy prófétikus látás, az nem volt. (5/1)
A Szentírás által elénkbe tárt igei igazságokat sokan szabadon értelmezik, a korszel¬
lemnek megfelelő áramlatok tanításaival , kipótolják". Mintha a Szentírás tanítása
fölött valók lennénk. Nekem úgy tűnik, hogy némelyek , kilúgozzák", relativizálják,
gyengítik az igék értelmét és üzeneteit, talán azért, nehogy megbántsanak vele vala¬
kit. Már a teológián néhány előadó, számos igeszakasz hitelességét megkérdőjelezte.
Néha az volt az érzésem hallgatóként, mintha a , mainstream teológia" azt tűzte volna
zászlajára, hogy azt bizonyítsa, egy-egy igei kijelentés miért nem lehet úgy, mint ahogy
megíratta Isten Szentlelke. Ezzel egyrészt az ihletett forrást megerőtlenítik, másrészt
a leendő lelkipásztorokat a személyes hitükben elbizonytalanítják. Aztán gyakran azt
halljuk, hogy a református lelkipásztor ,nem tud prédikálni", igehirdetése erőtlen,
hogy , bizonytalan a kürt zengése", eredményeképpen pedig elfogyóban vannak az em¬
berek a templomainkból. Kérdés számomra az is, hogy miért nem lehetnek legalább
óraadók azok a gyakorló lelkipásztorok, akiknek a templomai évek óta megtelnek
igehallgatókkal. Nem olyan régen beszélgettem valakivel, aki ma diák az egyik teoló¬
giänkon. Ö mondta el - komoly hívő fiatalunk —, hogy kétségbe ejti az, amit tanítanak.
Mert úgy érzi, hogy amit hallgat a tanárai egy részétől, az teljesen , kikezdi" a Jézusba
vetett élő hitét. Ezek szerint nem sokat változott a tanítási gyakorlat az elmúlt két
évtizedben. Természetesen tisztelet a kivételnek. (15/17)
A teológiai képzés során több olyan kompetenciaterület van, amely elsődle¬
ges prioritást élvez: ilyen például a kognitív tudás és a verbális készségek.?""
283 G. Cheesman: Competing Paradigms in Theological Education Today, ERT, Vol. 17, No. 4, (1993),
484—499., 484—485.
284 Gardner a többrétű intelligencia kapcsán számos különböző területet határol el, benne a jól
ismert kongnitiv, az intraperszonälis, interperszonälis, nyelvi, logikai-matematikai, téri, testi¬
kinesztéziás, logikai, zenei, természeti, spirituális és egzisztenciális intelligenciával. Lásd: H.
Gardner: Intelligence Reframe — Multiple Intelligences for the 21st Century, Basic Books, 1999,
72-82.
104