Seite 87 [87]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
Igazából aztán elhívás volt az út ott. Most nem tudom, hogy azt mondtam-e? Tudtam,
hogy jó helyen vagyok - vagy ezt csak éreztem -, de nagyjából ennyi volt, tehát nem
volt semmi katartikus élmény. Utólag aztán majd ez még biztos jön, ahogyan érté¬
keltem, miért vagyok ott — abban aztán van szerep. Majd később jön a megerősítés
abban, hogy jó helyen vagyok. Két időben és két helyen; teológia alatt is; a második
lelkészképesítő vizsga után. (13/17)
Az elindulásban (az első reflexiós kör) is fontos a külső megerősítés:
Az ifi közösségem is nagyon megerősítő volt így körbe álltak, imádkoztak értem,
megáldottak, illetve a szüleimtől megint ez az ilyen ellentétes, hogy biztos, hogy ezt
akarod? Apukám így inkább az egyház negatívumait állította elém, hogy ezért jól
gondoljam meg, így nem is tudom, volt egy ilyen, de ez is inkább megerősített, azt
gondolom abban, hogy jó lesz ez. Tehát, hogy egy ilyen elhívás folyamat élményem
is ide kötődik. Hát meg nagyon sok ilyen beszélgetés, most a konkrétakra nem is
emlékszem, csak tényleg ezek. Annyi kérdést feszegettünk, boncolgattunk, volt, hogy
este így filozofáltunk. Volt egy osztálytársam, aki nagyon szeret különösen is ilyen
hitvédelem, vagy hitvitákat velem rendezni. Ő kételkedő volt, én akkor az ilyen fix
ember, és akkor így, egymást győzködtük. [...] tehát rengeteget beszéltünk ezekről,
most olvastam is utóbb: a középiskolásoknak nagyon fontos, hogy saját közegükben
tudnak ezekről beszélni. (21/17)
Az elindulás után a későbbiekben is hangsúlyosan jelenik meg a környezet vi¬
szonyulása az elhívott ember belső késztetéseihez. Például a teológiai felvételi
(újabb reflexiós kör) külső megpecsételésül, megerősítésül szolgál több bizony¬
talankodó számára:
És utána jött egy nagy fordulat, a felvételit követően, nem pusztán az, hogy fölvettek,
ez is egy nagy, pecsétes ajándék volt, hogy elfogadták az én felvételimet is. (11/15)
A teológia során is többször szembesül a hallgató az elhívásának kérdéseivel
(újabb reflexiós kör):
Sokakat megzavart, az elhívásukba, élő hitükbe vetett bizalmukat kikezdte az a teo¬
lógia, amely gyakran nekem úgy tűnt: annak bizonyításán fáradozik, hogy mi miért
nem lehet úgy a Szentírásban, mint ahogy meg van írva. Nem pedig azt keresi és azon
munkálkodik, miért szükségszerű, hogy éppen úgy legyen igaz egy ige, mint ahogy
megíratott számunkra a Bibliában. (15/6)
86