Mivel több lelkész utalt a külső és belső elhívás különbségtételére, fontos, hogy
röviden ismertessük a reformátori elképzeléseket az elhívással kapcsolatban.
Luther két szempontból is újat hozott az egyházban a hivatásértelmezésben.
A középkorig a felszentelés szentségében részesült papok és szerzetesek , magasabb
rendű" morált képviseltek, melynek fő követelményei: a szegénység, az önmeg¬
tartóztatás és az engedelmesség. Ezek voltak a consilia evangelica, míg a többi
hívőre a Tízparancsolat, a természeti törvények és a lelkiismeret etikája vonatko¬
zott (praecepta evangelica).?? A szolgálat, amit a felszentelt személyek végeztek,
magasabbrendűnek számított, mint a laikusok által végzett munka. Luther értel¬
mezésében azonban sem a klerikusok, sem pedig az általuk végzett feladatok ma¬
gasabbrendűsége nem szerepel. Meglátása szerint a legtöbb hivatás Isten számára
kedves, és előtte nincs értékbeli különbség a szakmák között: , Isten szorgalmat és
hűséget követel minden hivatásban."??? Luthernél és Kálvinnál az Isten dicsőítésére
gyakorolható a legtöbb emberi hivatás, ezzel a világi hivatások is egyenlőképpen
fontosak, csakúgy, mint a klerikusok szolgálata.?" Kálvin még ennél is tovább
megy hivatásetikájában, és a világi hivatások megszentelt voltáról beszél, a munka
a hit megélésének és megtartásának egy formájának tekinthető.?? A fő kérdés nem
a klerikus vagy laikus elhívás közti különbség, hanem az üdvösségre való kiválasz¬
tottság lesz: , Kétféle neme van az elhívásnak. Van ugyanis általános elhívás, amely
által Isten az evangéliumnak külső hirdetésével egyaránt magához hív mindenkit,
még azokat is, akiknek a halál illatára és a súlyosabb elkárhozás okára adja azt
eléjük. Van egy különleges neme is az elhívásnak, amelyre Isten legtöbbnyire csak
a hívőket méltatja, amikor lelkének benső megvilágosodása azt eredményezi, hogy
az ige hirdetése szíveikben foganatos lesz." Amíg a vocatio generalis (általános
elhívás) mindenkit érint, aki hallja az evangéliumot, addig a , hivatalosak" közül
a vocatio specialis (különleges elhívás) a hívőket érinti, akik szívében a hirdetett
Ige bensőleg , megfogan" a Szentlélek belső bizonyságtétele által. Akik részesülnek
a különleges elhívásban, ők a választottak. Az üdvösségre választottak egyik bi¬
232 Magyar Katolikus Lexikon > E 5: evangéliumi tanácsok: http://lexikon.katolikus.hu/E/
evang%C3%A 9liumi%20tan%C3%A Icsok.htmil (Letöltés: 2016. január 16.)
233 M. Luther: Asztali beszélgetések, Budapest, Helikon, 1983, 222.
234 Kálvin: A keresztyén vallás rendszere, 542-543. Läsd meg: G. Wingren: Luther on Vocation,
Philadelphia, Muhlenberg Press, 1957, 2.
Fazakas Sándor: Kálvin szociáletikája, in Fazakas Sándor (szerk.): Kálvin időszerűsége — Tanul¬
mányok Kálvin János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról, Budapest,
Kälvin, 2009, 104-139., 117.
Kálvin: A keresztyén vallás rendszere, II. kötet, 257.