Page 72 [72]
MEGTÉRÉSÉLMÉNYEK A LELKÉSZINTERJÚK TÜKRÉBEN
félelem a pokoltól, környezeti nyomás (lehet ez egy evangelizáció, családi háttér
stb.), életideál követése, erkölcsi eszmények követése, mások tanításának megfo¬
gadása, önzetlen indíték. Alapvetően két kérdés köré csoportosulnak ezek az in¬
dítóokok. A markánsabb indítóok a bűn érzete, a másik pedig a teljességre jutás
vágya. Az első magában foglalja a levertség, tanácstalanság és a bűntudat érzését,
egy alapvetően negatív érzés keríti hatalmába az embert. Ezzel szemben megfi¬
gyelhetők az úgynevezett kontrasztélmények is: öröm, ujjongás, felszabadulás.
A két érzésfajta között van a metanoia, a fordulópont. , A megtérés lényegileg
a tudattalanban játszódik le. A spontán ébredés annak a gyümölcse, ami előzőleg
a tudattalanban érlelődött meg."?? Ez a kettős érzés az interjúkban is megjelenik
a megtérés kapcsán:
Bennem inkább akkor vágyakozások voltak, homályos elképzelések, már tapasztalatok
is arról, hogy tudtam, hogy ott vannak megtértek, hogy azoknak milyen az életük.
De az néha engem inkább riasztott, mint vonzott. Tehát az édesapámnak van egy
ilyen kifejezése, hogy , arcukon az üdvbizonyosság kiállhatatlan mosolyával", tehát
van a megtérteknek egy ilyen csapata, akik inkább riasztják az embereket, mintsem
vonzanák az Istenhez közelebb. Akiknek ez fájdalomteli mártíromsággal társul, az¬
zal valahogy nem tudok mit kezdeni. És sajnos akkor nekem, akik nagyon komolyan
vették, egy jelentős részükön ezt láttam. Aztán volt egy másik részük, akik eldobták
az agyukat és keresztyének lettek címszó! Akik ilyen hanyattesős, ilyen teljesen mutas¬
suk meg, hogy milyen happyk vagyunk. Most inkább, ha besorolnám, azt mondanám,
hogy inkább ilyen karizmatikus szélsőség. De ezek nem ilyen, én akkor nem is láttam
ilyet, hogy valaki nyelveken szól, gyógyító gyülekezet. De akiknél csak a zenében, meg
emocionális megközelítés, a másik meg ezek [...] a hosszú fekete szoknyás lányok,
akikre nem volt jó ránézni, úgy néztek ki, tehát, hogy egyszerűen nem láttam még
azt valahogy, hogy ennek lehet egy egészséges köztes megoldása is, hogy az ember
természetes módon, örömmel éli meg a hitét. (14/63)
A gondolati sokszínűség gazdagabbá teheti az embert, de egy-egy, akár vallá¬
si gondolat elismerése önmagában még nem megtérés. Úgy is elfogadhatunk
vallásos színezetű gondolatokat, hogy nem az egész énünkkel, személyisé¬
günkkel döntünk mellette. Beépíthetjük gondolatrendszerünkbe úgy is, hogy
nem válik központi jelentőségűvé. Az eszmei tartalom elismerése önmagában
nem elég, fontos a lelki ráállás is, a megtérés kapcsán feltételeznünk kell, hogy
az isteneszme elfogadása befolyásolja az ember egész személyiségét. Hasonló¬
an vélekedik Marcia is, aki szerint egész életre szóló döntések csak kimunkált
203 Starbuck: The Psychology of Religion, 108.
71