Nuttin kidolgozott egy eljárást (Motivational Induction Method), melynek segítségével nyolc
motívumot jelölt meg a legfontosabbnak és a legáltalánosabbnak. A nyolc alapmotívum a kö¬
vetkező:
S - Onmagam (Self) — a személy jellegzetességei, képességei, testi és egészségi igényei.
SR - Önmegvalósítás (Self-realisation) — önmagam kiteljesedésének területei és módjai.
R - Tevekenyseg (Realisation) — munka, hivatás és mások segítése.
C — Kapcsolat másokkal (Social Contact) — másoktól felénk vagy tőlünk mások felé irányuló
kapcsolat.
E - Ismeret és kutatás (Exploration and cognitive motivations) — önmagunk, a világ és mások
megismerése.
L - Pihenes, szörakozas (Leisure, amusement) — utazäs, sport, pihenés.
P — Birtoklás (Possessions and property) — tulajdonszerzés és birtoklás.
T - Transzcendens célok (Iranscendental objects) — vallásos indítékok és tevékenységek, filo¬
zófiai meggyőződés, egzisztenciális értékek.
A T motívum kapcsolódhat egyéb motívumokhoz is, főként a C-hez, E-hez és SR-hez. Szem¬
lélhetjük úgy is a T motívumot, mint egy egységes egész. Ekkor mondhatjuk, hogy minden
ember értelemkereső lény, mindenki hisz valamiben, tehát minden ember valamilyen módon
eredendően vallásos. A T alapmotívumnál Nuttin megkülönböztet két alcsoportot. Az egyik
a szoros értelemben vett transzcendentális (Tr). A másik alcsoportot pedig (Tx) az egyéb
transzcendentalitásoknak tartja fenn. Az első csoport magában foglal mindenféle vallásos mo¬
tivációt, tevékenységet. A második azonban minden más filozófiai témára vonatkozik, mint
például igazság, emberi méltóság, sors, szabadság, élet, a halál... A végső kérdésekre való irá¬
nyultság alapmotívum minden embernél. Mindenki szeretné keretbe foglalni életét, megérte¬
ni annak összefüggéseit és mivel ezek a kérdések túlhaladják emberi korlátainkat valamiféle
atranszcendens?" választ adunk rájuk. A Tr és a Tx közti különbségtétel adhat választ arra, hogy
miért vannak meg sokan vallás nélkül, miért elég nekik saját ideológiájuk. ,Ha a környezet
hatása és az egyén tapasztalatai alapján a szellemi szükséglete Istennel találkozik, vallásos lesz
az ember" - írja Nuttin. Amikor a Tr motívum értéket képvisel az ember számára és az össz¬
hangban van tapasztalataival, akkor vallási élete továbbfejlődik. Vannak, akik beleszületnek,
mintegy belenőnek a vallásos világképbe, de vannak akiknek csak egy hirtelen élmény nyitja
meg az utat a vallás világába. Benkő: A személyiség erkölcsi és vallási fejlődése, 11—74., 42—44.
Ez a nézete sokakban kérdéseket, kételyeket támasztott, s utólag derült ki, hogy Starbuck kí¬
sérleteihez túlságosan speciális mintát használt, egy olyan protestáns felekezetben végezte kí¬
sérleteit, ahol a megtérés a kiválasztottság jele, s akörnyezeti nyomás sokkal nagyobb mértékű
volt, mint általában. Benkő: Bevezetés a valláslélektanba, 127.