Page 60 [60]
AZ IFJÚKOR KÉRDÉSEI A HITFEJLŐDÉS SZEMPONTJÁBÓL
Az erkölcsi ítéletalkotás mint fejlődési dimenzió kirajzolódik a következő
beszámolóban:
A lelkészem, nyilvánvalóan, akitől megtanultam, hogy ne fogadjak el sablonokat. Tehát
ő az ifin mindig emlékszem, hogy elég nem tudatosak voltunk, nem hívtuk meg őt
minden ifjúsági órára, magunk tartottuk, de hogy amikor beszélgettünk vele, vagy
amikor behívtuk, akkor nem az volt, hogy majd ő hogy megmondja a választ, hanem
amikor azt érezte, hogy mi elkezdünk ilyen nagyon sablonos, dolgokat mondani a ke¬
resztyénségről, akkor bekérdezett. Tehát, hogy oké-oké, ezt gondolod, de akkor mi
van azzal, hogy. Annyira jól kérdezett, annyira eltalálta ezeket a dolgokat, hogy ez —
nekünk - nekem nagyon sokat tanított arról, hogy az Istennel való kapcsolatban helye
van az őszinte kérdésnek. Sőt, fontos a fejlődés szempontjából. Tehát, amit leginkább
tanultam tőle, mindig azt mondta, hogy az a generáció vagyunk, vagy abban a kor¬
osztályban, hogy mi próbáljunk meg nekimenni a dolgoknak, ne mindent elfogadni.
Segített abban, ami szerintem egyébként az egyháznak nagy kihívás, és nem mindig
tud vele megküzdeni se összegyházi, se gyülekezeti szinten, hogy a kamaszokkal mit
kezdjen, az itt nagyon nem, tehát annyira jól tudott hozzászólni a lelkész, és hogy
ez segített ebből valami értéket kihozni. (3/18)
Életünk során hitrendszerünk sémarendszereiben is struktúraváltások mennek
végbe. Empirikus vizsgálatai alapján Fowler kimutatta, hogy a sokféle istenfelfogás
között egyes hitmódok hasonló sajátságokkal bírnak, hitstruktúrákról, szintekről
beszélhetünk."?
A serdülőkor kezdetén az úgynevezett mitikus-literális hittel találkozunk,
a legjellemzőbb azonban a serdülőkorra a harmadik és a negyedik hitszint.
Harmadik szint: Szintetikus-konvencionális hit. A serdülő már képes a formális
műveleti gondolkodásra, absztrakt fogalmak megértésére, és képes saját magát
kívülről látni, s önmagára is reflektálni. Erkölcsi ítéletalkotása területén a köl¬
csönös megegyezés és az interperszonális elvárások motiválják. Szociális tuda¬
tának határa bővül - igaz, csak azokkal a csoportokkal, melyekhez személyesen
kötődik — a világ sokkal komplexebb lesz számára. Az eligazodáshoz — mivel
még nincs kiépült értékrendszere — szüksége van példaképekre és közösségre,
melyekhez hajlamos konvencionális módon viszonyulni. Az önálló megfonto¬
lásra való képesség nő, de nem bontja fel a készen kapott hitrendszert, adottnak
veszi azt a világot is, amit annak értékei közvetítenek. A számára értékesnek
172 Magyar nyelven eredeti és a szekunder irodalom egyaránt nagy számban foglalkozik fejlődés¬
elméletekkel, s a legtöbb könyv taglalja a logika, az erkölcs és a vallás fejlődésének egymásra
épülését. Témám elsősorban a hit és a hiterkölcs kérdéseivel hozható kapcsolatba, így Piaget és
Kohlberg nézeteivel csak utalás szintjén foglalkozom.