A SZÜLŐI HÁZ SZEREPE A LELKIPÁSZTORI IDENTITÁS ALAKULÁSÁBAN
jelei belső üzenetekké, illetve a belső megélések világszemlélet szerint kódolt
üzenetekké a külvilág számára. Identitásunkban vannak olyan központi témák,
amelyek mintegy ,maguk köré gyűjtik" a tapasztalati tartalmakat." Egy-egy
számunkra fontos témához kötődő sémáink a világ olvasásának , szemüveg¬
lencséit” adjak. Az észleléstől az értékelésen és az interpretáción keresztül
formálódik az a történet, ahogy az élet történéseit egyfajta eseményláncolattá
fűzzük magunk számára. A valóság eseményeinek egy személyes meta-narratíva
szerinti értelmezése, noha ott van a sorok között, de többnyire implicit módon
jelenik meg a magunkról alkotott képben."" A magunkról és a világról gondolat¬
ban írt történet összekapcsolódik a családi/nemzeti elődök és az utódok, hitbeli
elődök és követők történetével." Ennyiben nemcsak saját, hanem egy közösség
történetei is ezek, folytatásai egy közös narratívának. Az emberi hálózatokban
való összekötöttségünk történetei azonban nemcsak sikertörténetek, hanem
a veszteségek, hiányok történetei is." Ezek az élet töredékességére emlékeztető
epizódok is meghatározó részei önképünknek:
Pár napja a piacon volt dolgom és megállt mellettem a [név] néni nagyobbik fia [név],
aki mára megöregedett, meg nyilván rég volt az, mikor ő törött kézzel vigyázott ránk,
mert nem volt más, aki átjöjjön. Ugye édesanyámék meg mentek valahova, mert dol¬
guk volt, de [név] a mai napig megismerem, és bár nem köszöntem rá, hogy , szia [név],
én vagyok az a kis én [saját név], akire te vigyáztál", de úgy kettőt dobbant a szívem,
hogy , jé felismerem a [saját név] és milyen jó fej volt". Ezek úgy élnek tovább. (12/4)
Az interjúkban a szülői ház kérdései többnyire nem a lelkésszé, hanem a felnőtté
válás kérdéseihez kötődnek. A lelkészi hivatás megélésének tanulása többfázisú
folyamat. Az első fázis, amikor valaki látja azt, hogy mit jelent lelkésznek lenni.
Van, aki már a szülői házban úgy nő fel, hogy felmenői között lelkészek van¬
nak, és akár kisgyerekkorától testközelből látta, hogyan éli meg valaki a lelkészi
hivatását, míg más csak egy későbbi életszakaszban találkozik gyülekezettel.
45 G. McKinzie: Are Churches of Christ Evangelical?: A Pragmatic Approach to Theological
Rapprochement, Doctoral Thesis, Fuller Theological Seminary, 2013. http://gregandmeg.net/
are-churches-of-christ-evangelical-the-pragmatic-approach-to-theological-rapprochement¬
part-4/ (Letöltés: 2016. február 12.)
F. Schütze: Biographieforschung und narratives Interview, Neue Praxis, 3, 1983, 283—293., 287.
47 D. Ritschl: Die Erfahrung der Wahrheit — Die Steuerung des Denkens und Handelns durch
implizite Axiome, in D. Ritschl (Hg.): Konzepte — Ökumene, Medizin, Ethik - Gesammelte
Aufsätze, München, Chr. Kaiser Verlag, 1986, 147-166.
48 Siba Balázs: Isten es elettörtenet, Loisir, 2010, 161.
49 Siba Balazs — Siba-Rohn Hilda: Elettérkép — Az élettorténeti munka elmélete és gyakorlata,
Budapest, Kalvin, 2013, 22.