Page 45 [45]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
Gyerekkoromtöl kezdve mindig előtérbe került az a dolog, hogy kik vagyunk. Mármint
ilyen kis közösségekben, és egyáltalán lelkész gyerekként hogy illik viselkedni, és
hogy nem illik viselkedni. Persze nagyon sokat lehetett ebből a pozícióból profitálni
is, merthogy mindenki ismert minket a faluban. Egy öcsém van, és mindenki kedvelt,
mindenki kedves volt velünk. Nagyon sok kedves emlékem van családokról, nénikről,
akik alkalmanként vigyáztak ránk. (12/1)
Más gyerekekhez képest megküzdési feladatot jelenthet a lelkész gyermek szá¬
mára, hogyha a családon és a gyülekezeten kívüli világ ellenségesen viszonyul
a szülők hivatásához:
Volt, amikor kigúnyoltak azért, hogy édesapám lelkész, ezt is átéltem. Részem volt
ebben. Volt, amikor nagyon gúnyos, megalázó szituációkkal mutattak olyan dolgokat,
amiben egészen mást tükrözött a gondolkodásmódjuk, mint amiben én felnőttem.
De ezek is beépültek valahol a szívembe. Volt, amikor az istentiszteleten nevettek,
ez teljesen természetes dolog volt számukra. Kihívás volt egy gyereknél, hogy az ak¬
kori korszak így élte meg. A vasárnapi délelőtti időre tették ugye azokat a műsorokat,
rajzfilmeket, amit az ember ugye néha szívesen nézett volna. De hát a családi dönté¬
sünk, az egyértelmű volt. Nem ezek a legfontosabb programok, hanem sokkal inkább,
hogy ott együtt legyünk Isten házában. Tanultuk ezt, és egy idő után már nem is vált
ez kérdéssé. (11/6)
Az eredeti család meghatározó, hogy az ember más rendszerekben milyen mó¬
don tud szerepeket betölteni." A lelkészcsaládok gyermekeire hat az otthonról
hozott meggyőződések rendszere, még akkor is, ha felnőttként nem az egyházban
dolgozik." Ugyanígy, ha valaki nem egyházi közegben nő fel, akkor a családjának
az egyházzal kapcsolatos ambivalenciája állítja választás elé az értékkonfliktu¬
sokban felnőtt életének fordulópontjain. A családi értékrendszer mint segítség
vagy akadály a szakmai életút egyik fontos pontján, a pályaválasztás dilemmá¬
iban markánsan jelenik meg. Az alábbi interjúrészlet egy lelkészgyermek útke¬
reséséből mutat be részletet, amely mutatja, hogy fiatalként a lelkészi hivatás
kérdésére hogyan reflektált:
A bátyám az orvosira ment, és ez volt az én nagy kérdésem, hogy orvos legyek vagy
lelkész, mert az édesapám, mint egy minta, nagyon sokat számított és nagyon hiteles
volt, nagyon szerettem a gyülekezetben lenni. (19/1)
135 Friedman: Nemzedekröl nemzedekre, 321.
136 A kulturälis ertekek belsöve tetele kapcsän läsd: G. W. Allport: A személyiség alakulása, Kairosz,
1997, 188.
44