Seite 35 [35]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
102 103
még nem""! állapot, a telos felől megértett jelen,"? az élet fragmentalitása,
olyan értelmezések, melyek az Egész felől közelítenek és az emberi életet olyan
távlatok szerint értelmezik, melyek kívül esnek a társadalomtudomány kompe¬
tenciáján, de nem esnek kívül az Istent kereső ember egzisztenciális értelmezési
horizontján."9
Az életvilág értelmezése kapcsán Richard Osmer szerint a gyakorlati teológiá¬
nak négy egymást feltételező feladata van: empirikus-leíró, interpretáló, norma¬
tív és gyakorlati." Ez a hermeneutikai kör tulajdonképpen az ember életvilága és
a bibliai kijelentés közötti hídverés lépései." A kettős fókusz célja, hogy segítse
az élet kiteljesedését a Krisztusba vetett hit által, és segítséget nyújtson a hiteles
keresztyén élethez.
101 D. Ritschl: Zur Logik der Theologie - Kurze Darstellung der Zusammenhänge theologischer
Grundgedanken, München: Chr. Kaiser Verlag, 1984, 46.
12 Tillich: Rendszeres teolögia, 649-656.
13 H. Luther: Leben als Fragment — Der Mythos von der Ganzheit, Wege zum Menschen 43.
Jahrgang, 1991, 262—273.
104 például a megtérés körülírásához használhatunk lélektani modelleket, de a jelenség lényegét
tekintve mégis titok marad. Ezért adhatunk igazat Swintonnak és Mowatnak, amikor azt írják,
hogy a monotetikus tudományos paradigma mellet az idiografikus tudásnak is létjogosultsága
van: , Gyakorlati teológiai szempontból az idiografikus igazságnak fontos szerepe van, mert
integráns a Szentírás és a tradíció nyelvével. Isten olyan módon jelenti ki magát, amely alapve¬
tően idiografikus megközelítés révén érthető. A keresztyén narratíva főbb eseményei — inkar¬
náció, kereszthalál, feltámadás — tisztan idiografikus kijelentések.” Swinton — Mowat: Practical
Theology and Qualitative Research, 43.
105 R. R. Osmer: Practical Theology - An Introduction, Grand Rapids, Eerdmans, 2008, 10-11.
106 Ezt a hermeneutikai kört, úgy is tekinthetjük, mint a tanulás külső-belső, ugyanakkor kognitív¬
érzelmi dinamikus voltát. Daniel Kolb 1984-ben megjelent Experiental Learning című könyvé¬
ben található tanulási modelljében az érzelmi átélés, az erre történő reflexió, valamint ennek
során az ebből kibomló új gondolati minta megszületése és a cselekvés kap kulcsfontosságú
szerepet. Ez a tanulási ciklus nem önmagába tér vissza, hanem spirál mintájára az addigi tudá¬
sunk beépítésével egy magasabb szinten folytatódik a tanulás. D. Kolb: Learning Style Inventory
— Self Scoring Inventory and Interpretation Booklet, Boston, McBer & Company, Boston, 1984.
34