KORUNK EGYHÁZI SZEREPELVÁRÁSAINAK SOKFÉLESÉGE
Klaus Winkler lényegre törő definícióját tekintem mérvadónak a lelkészi szerepre
vonakozéan: ,,a lelkész egy teológiailag felkészült gyülekezeti tag azzal a megbiza¬
tassal, hogy Isten Igéjét egy konkrét gyiilekezetben prédikalason, lelkigondozason,
tanításon és személyes bizonyságtételen keresztül továbbadja. Többi szolgatársá¬
val közösen munkálkodik úgy, hogy közben felvállalva egyfajta vezetői szerepet,
lelkesíti és koordinálja a gyülekezet életét."" A lelkész hivatásszerűen teszi azt,
ami minden keresztyénnek a dolga: a hitét megéli, hitre hív és a hitben segít.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a lelkészek évszázadokig erkölcsi
értelemben meghatározó és megbecsült szereplői voltak nemcsak a gyülekezet,
hanem a tágabb társadalmi közeg számára is."
Az évszázadok során alakult és változott lelkészképek nem tűntek el, hiszen
későbbi generációk is idővel visszanyúltak, visszanyúlnak — kegyességi irány¬
zattól függően — egy korábbi lelkészi szerep értelmezéséhez, egy-egy számukra
fontos érték mentén. A lelkészkép mai változásai mögött is fellelhetünk akár
évszázadokra visszamenő mintákat, és természetesen új, eddig nem létező társa¬
dalmi kérdések és az egyház életének időnkénti átstuktúrálódása is definiálásra
késztetik az egyházat és a lelkészt is saját szerepére nézve.
KORUNK EGYHÁZI SZEREPELVÁRÁSAINAK SOKFÉLESÉGE
Változó korunkban a protestáns egyházakon belül az eleve sokféleképpen definiált,
vagy éppen sokféleképpen definiálatlan lelkészkép és szerep újabb változásokon
megy át." Megfigyelhető egyfajta eltávolodás a tradicionális szerepelvárásoktól.
Például az egyházban a parókiális rendszeren belül (falu, város, szórvány) és kívül
is többféle lelkészi szolgálati terület létezik (iskola-, kórház-, börtön-, katona-,
társadalmi missziói, egyetemi lelkészi stb.). Lehet valaki lelkészként gyülekezet¬
vezető, beosztott, intézményfenntartó, vagy akár részmunkaidős alkalmazásban.
A lelkészi szerep értelmezésére is több lehetőség nyílik kegyességi irányzattól
függően: vannak olyan gyülekezetek, amelyek szkeptikusak a női lelkészséggel
kapcsolatban, míg máshol a gyülekezet vezető lelkipásztora nő. Az élethelyzet is
más-más szerepértelmezéseket kínál attól függően, hogy egyedülálló lelkésznőről
4 E. Winkler — G. Kretzschmar: Der Aufbau der Kirche zum Dienst, in H. H. Jenssen (Hg.):
Handbuch der Praktische Theologie I., Berlin, Evangelische Verlagsanstalt, 1975, 133—228., 146.
Vö. Winkler: Gemeinde zwischen Volkskirche und Diaspora, 125.
Michel Foucault egy tanulmányában ír a lelkipásztori funkció továbbéléséről a társadalom rend¬
szereiben. M. M. Foucault: A szubjektum és a hatalom, in Kis Attila — Kovács Sándor — Odorics
Ferenc (szerk.): Testes könyv II, Szeged, 1997, 270-278., 275-277.
N. Schneider - V. A. Lehnert: Berufen - wozu? - Zur gegenwärtigen Diskussion um das Pfarrbild
in der Evangelischen Kirche, Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 2011, 66.