Seite 19 [19]
PASZTORALTEOLOGIAI MEGFONTOLASOK A LELKESZI SZOLGALATROL
az egyházi hagyományban.? Tehát nem a papi szerep eltörlése történik az egye¬
temes papság tanának megjelenésével, hanem helyette a tisztség egy régi—új
tartalma erősödik fel. Ha teológiailag nem is, de a néplélekben tovább él a pap
archetípusa a protestáns egyházakban is.? A tanító jelleg azonban nagyobb
hangsúllyal jelent meg, mint korábban. A lelkész feladata első renden az evan¬
gélium hirdetése és a tanítás. A lelkészi szerepen belül a fő szerep Luther szerint
elsősorban a prédikálásnak jut (doctrina evangelii), és minden más feladat és
szerep ettől függ. " Hasonló módon Kálvin is az evangélium hirdetését, illet¬
ve a szentségek helyes kiszolgáltatását jelöli meg a lelkészek fő feladataként.?
Ha a protestáns egyházak történetét nyomon követjük, akkor megállapíthatjuk,
hogy sem a Luther-féle egyetemes papság elve, sem pedig a kálvini négyféle
igeszolgálat közti feladatmegosztás (lelkész, diakónus, presbiter, doktor) nem
tudott a gyakorlatban igazán megvalósulni." A krerikalizálódás mindig visz¬
szatérő dilemma az egyház életében," a klerikus elkülönülés és annak látható
jelei (ruházat, viselkedési szabályok, rítusok, sajátos nyelv), ma is jelen vannak
a protestáns egyházak életében.?
A nagyobb történelmi korszakok és szellemi áramlatok mind nyomot hagytak
a lelkészi szerep megítélésében is. A reformációval az igehirdetés, a tanítás és
a lelkigondozás vált a lelkipásztori szerep részévé.? Később a romantika idején
például a pietizmus a lelkész szerepét leginkább az emberek megtérítésében
látta." A polgárosodás időszakában pedig a polgári középosztály életszínvonala
és életstílusa vált meghatározóvá a lelkész szerepére nézve a társadalomban.
A lelkész nemcsak Krisztus követésének példája a gyülekezet tagjai számára,
hanem egyben a polgári értékrendszer letéteményese is: például visszafogott,
moderált életmód, sokgyermekes családmodell, a képzettség fontossága, a gyer¬
mekek taníttatása." Ezek a minták a mai napig meghatározóak abban, hogy
Klessmann: Das Pfarramt, 28.
Hézser Gabor: Pasztordlpszicholégiai szempontok az istentisztelet utkereséséhez — Elméletek
és gyakorlati lehetőségek, Budapest, Kálvin, 2005, 35—44.
K. Winkler: Gemeinde zwischen Volkskirche und Diaspora - Eine Einführung in die praktisch—
theologische Kybernetik, Neukirchen—Vluyn, Neukirchener, 1998, 123.
25 Kalvin János: A keresztyén vallás rendszere, II. kötet, Budapest, Kálvin, 1995, IV/3/6, 342—343.
Winkler: Gemeinde zwischen Volkskirche und Diaspora, 124.
O. Janz: Kirche, Staat und Biirgertum in Preussen — Pfarrhaus und Pfarrerschaft im 19.
und frühen 20. Jahrhundert, in L. Schorn-Schiitte — W. Sparn (Hg.): Evangelische Pfarrer ¬
Zur sozialen und politischen Rolle einer bürgerlichen Gruppe in der deutschen Gesselschaft des
18. bis 20. Jahrhunderts, Köln, Kohlhammer, 1997, 128-147., 134.
8 Josuttis: Der Weg in das Leben, 169. Vo. Klessmann: Das Pfarramt - Einführung in Grundfragen
der Pastoraltheologie, 27.
Laumer: Pastoraltheologie — Eine Einfürhung in ihre Grundlagen, 37-28.
Klessmann: Das Pfarramt, 37.
Janz: Kirche, Staat und Bürgertum in Preussen, 129.
18