PARADIGMAVÁLTÁSOK A LELKÉSZKÉP ALAKULÁSÁBAN
Témánk szempontjából a kegyelmi ajándékok közül ki kell emelnünk a közösség
vezetését. Az Efézusi levélben található rroturjv nem egy bevett terminus, hanem
metaforaként a gyülekezet vezető pásztori szerepére utal." A közösség vezetésé¬
ben páli értelemben a , vezetve vezetés" (Leitung durch Lelhre) elve érvényesült."
A Pál által alapított gyülekezetek vezetői az apostoltól látottakból tanulva és
a Szentlélek vezetését kérve vezették a közösséget (1Tim 1,4; 4,11; 6,2). A vezetés
nem egy önmagától működő megbízás, hanem egy kísérési folyamat volt. Pál raj¬
ta tartotta a szemét a gyülekezeteken, de a gyakorlati vezető más volt. A közösség
vezetésének ajándéka nem feltétlenül fedi le azt a szerepet, amelyet a mai világ¬
ban a lelkipásztori szerep együttese alatt értünk, de a lelkigondozas és -vezetés
mint a lelkészség fontos aspektusai, ebben is megjelennek." Az Újszövetségben
a gyülekezeti pásztor három fontos feladata már jól körülhatárolható: először
is gondoskodjon a közösségről (1Pt 5,2—4); menjen az elveszettek után (Mt 18,
12-14); illetve harcoljon a tévtanításokkal (Apcsel 20,29).
PARADIGMAVÁLTÁSOK A LELKÉSZKÉP ALAKULÁSÁBAN
Az egyház születésekor az apostolok, majd pedig a keresztyén közösségek Krisz¬
tus szolgálatát vitték tovább a világban." Idővel azonban nemcsak a közössé¬
gek mérete, hanem az időhöz való viszonya is megváltozott. Amíg az őskeresz¬
tyénségben az eszkatológikus várakozás erősen jelen volt, az évszázadok során
az egyház egyre inkább kezdett berendezkedni a jelen világban való életre is.
A harmadik századtól a klérus egyre inkább elkülönült klerikus rétegként je¬
lent meg, és ez a tendencia a keresztyénség államvallássá nyilvánításával tovább
erősödött." A nép szemében a papok hivatalosan is közvetítők lettek a menny
és az ég között, Istent képviselve a közösségben, az embert pedig Isten előtt.?"
A papok mint a sákramentumok kiszolgálói jelentek meg egészen a reformáció¬
ig, a reformáció azonban a tanítói szerepet erősítette fel az áldozópap képpel
szemben." A protestáns lelkészi szerep két bibliai ősképből táplálkozik — az egyik
a papi szolgálat, a másik pedig a tanító rabbi archetípusának továbbélését jelenti
A noiwív igeként több helyen is előfordul az Újszövetség lapjain (1Pt 5,2; Apcsel 20,28; Jn 21,16).
16 Roloff: Die Kirche in Neuen Testament, 264.
J. Jeremias: moipny, in G. Friedrich (ed.): Theological Dictionary of the New Testament, Volume
VI. Ile — P, Grand Rapids, Eerdmans, (1968), 1993, 485-501.
18 W. Pannenberg: Thesen zur Theologie der Kirche, München, Claudius Verlag, 1970, 43.
5 M. Meyer-Blank — B. Weyel: Studien- und Arbeitsbuch Praktische Theologie, Göttingern,
Vanderhoeck - Ruprecht, 2008, 62.
Klessmann: Das Pfarramt, 26.
Rössler: Grundriss der Pratischen Theologie, 283.