(apostolok, tanítók, próféták, evangélisták), a gyógyítás szolgálata (diakónusok),
a vezetés szolgálata (püspök, presbiterek) és egyéb, a közösség felé végzett szolgá¬
lat (nyelveken szólás, a nyelveken szólás megmagyarázása stb.). Minden esetben
fontos, hogy a hivatal betöltője részesüljön a Szentlélek ajándékában, illetve az
egyház imádság és kézrátétel által felismerve Isten akaratát, elismerje az elhívott
személyeket a közösségi funkciók betöltőiként. A kezdetekben a karizma felisme¬
rése és nem a hivatalos tisztség az, ami szervezte az egyház életét. A Szentlélek
által ajándékozott kegyelmi ajándékot Dirk Keller a karizmákról szóló könyvében
a következőképpen definiálja: , A karizma a kegyelem emberileg nem megsze¬
rezhető megnyilvánulási formája, melyet a Szentháromság Isten a Szentlélek
által minden hívőnek ad az Ő akarata szerint, azzal a céllal, hogy a hívőt a szol¬
gálatra képessé tegye, és elhívja az egyházi közösségen belül és a világban."
Az egyházban végzett szolgálat tehát az üdvtörténet részeként értelmezhető,
mint a Szentlélek megjelenésének egy formája." Az első Korinthusi levél 12. fe¬
jezetében Pál apostol felsorol kilenc olyan princípiumot, melyek meghatározóak
a későbbi egyházi szolgálat fejlődésére nézve:
— a Szentlélek ajándékával megajándékozott ember Jézus Krisztust urának
vallja (1—3);
— minden ajándék a Szentháromság Istentől jon (4—6);
— minden keresztyénnek van legalább egy ajándéka (7a);
— az ajándékok az egyház építésére vannak (7b);
— sokféleség van az egységen belül, a keresztyéneknek nem kell elvárni, hogy
mindenki ugyanazzal az ajándékkal bírjon (8—10);
— a Szentlélek maga dönti el, hogy kinek milyen ajándékot ad (11), a hívők
kereshetik és imádkozhatnak bizonyos ajándékokért (12,31; 14,1), de Isten
dönti el, hogy kit milyen ajándékban részesít; minden ajándék szükséges
az egyház küldetésének betöltéséhez, egyikről sem mondható az, hogy fe¬
lesleges vagy szükségtelen (14,26);
— van sorrend az ajándékok között, de ez inkább kronológiai, egymásutáni¬
ság, mintsem rangsor. Az apostolok és próféták fontos szerepet töltöttek be
az egyház korai életében (Ef 2,20), a tanítók feladata az újonnan megtértek
segítése, illetve az összes többi ajándék a már működő gyülekezet életét
hivatott segíteni;
— egy valaki nem birtokolhatja az összes ajándékot (29—30).
— nincs olyan kegyelmi ajándék, mely feltétele lenne az üdvösségnek.
8D. Keller: Charisma als Grundbegriff der Praktischen Theologie - Die Bedeutung der Charismen¬
lehre fiir die Pastoraltheologie und für die Lehre von Gemeindeaufbau, Zürich, TVZ, 2011, 299.
14 7. W. Thomson: Ministry — Christian, in K. D. Sakenfeld (ed.): The New Interpreters Dictionary
of the bible, Me-R, Volume 4, Nashville, Abingdon Press, 2009, 93-98., 96.