Page 65 [65]
5. SZÓTÁRKÉSZÍTÉS ÉS SZÓTÁRHASZNÁLAT
A szótárak jellemzően csapatmunkában készülnek, általában erre
szakosodott kiadóknál. A szótárszerkesztői csapat vezetője a szer¬
kesztő (vagy főszerkesztő), és vele szorosan együttműködve dolgoznak
a szócikkírók és szerkesztők, valamint a technikai munkatársak: korrek¬
torok, tördelők, műszaki szerkesztők, tipográfusok, informatikusok stb.
Ha valaki saját maga szeretne egy szótár készítésének nekifogni, ak¬
kor az egyik lehetőség, hogy a szótár tervezését és összeállítását elvégzi,
és az elkészült anyaggal megkeres egy kiadót. A másik lehetőség, hogy
megtervezi a szótárat, és a tervekkel keres meg egy kiadót. A szótár
megtervezése itt a szótár tartalmi és formai jegyeit jelenti, valamit an¬
nak felmérését, hogy kik lennének a szótár célközönsége, várhatóan kik
vásárolnák meg a szótárat, és milyen haszna lenne ebből a kiadónak.
Hartmann és James a Dictionary of Lexicography munkálatait így kezd¬
ték: megtervezték a szótárt, sőt, a tervüket tesztelték is saját tanítványaik
körében, és a visszajelzések alapján változtattak az eredeti tervükön.
Természetesen egyszerű szójegyzékeket, kisebb méretű szótárakat,
pl. kétnyelvű szólistát viszonylag könnyen össze lehet állítani — ilyen¬
kor az a legcélszerűbb, ha Excel táblázatba gyűjtjük az adatokat, mert
azt a legkönnyebb a későbbiekben bármilyen más szofítverbe betölteni
(kb. 10.000 sorig kezelhető megfelelően).
A szótárkészítés nagyszámú lépését különböző szerzők különböző¬
képpen mutatják be a szakirodalomban. Hartmann (2001: 15, 20) szerint
a sikeres szótárkészítés alapja az összeállítási folyamat piackutatáson
alapuló alapos megtervezése és végrehajtása, oly módon, hogy ezzel
találkozzanak a lehetséges felhasználók szükségletei, és megfelelően
kialakított információs kategóriák legyenek (pl. jelentések, példák, ki¬
ejtés, nyelvtan, etimológia). Minden szótárprojektet meg kell tervezni;
a tervezés főbb lépései az alábbiak:
1. Előzetes terv elkészítése (a projekt előkészítése, beleértve a piac¬
kutatást is).
2. Terepmunka: az adatok összegyűjtése és rögzítése (szövegkorpusz,
tanácsadók, adatbázis).
3. Leírás: a szöveg szerkesztése (szólista, használati útmutató, infor¬
mációs kategóriák).
4. Prezentáció: a végtermék kiadói munkálatai (formázás, nyomtatás,
korrektúra, ellenőrzés).
s 64 +»