típusának megfelelően): megadhatja a címszó megfelelőjét (ekvivalen¬
sét/fordítását), magyarázatát (értelmezését), szinonimáját, antonimáját,
etimológiáját, gyakoriságát stb. A szótárak címszavai a nyelvi háló cso¬
möpontjai, sok esetben középpontjai. A szótárak a nyelvi jelekből kiin¬
dulva a lexéma képviseletére kiválasztott címszóval adják meg a hármas
tagolású nyelvi hálóban tárolt információkat. A címszó a , lexémacsalád"
egyik tagja. Nyelvenként más-más konvenció alakult ki arra vonatkozó¬
an, hogy a lexéma mely szóalakját (képviselőjét) választják címszónak.
Például igei szófajú címszavak esetében a magyar szótárak az ige jelen
idejű, alanyi ragozású egyes szám harmadik személyű, kijelentő módú
alakját, az olasz szótárak az ige főnévi igenévi alakját, az angol szótárak
a felszólító alakot jelenítik meg címszóként.
A szakirodalomban a szótári címszavak négy fő típusát különítik el egy¬
mástól: a lexikai címszavakat (lexical words), a rövidítéseket (abreviations),
a grammatikai címszavakat (grammatical words) és az enciklopédikus
cimszavakat (encyclopedic words) (Atkins—Rundell 2008: 193-198).
A mezostruktüra (vagy mediostruktüra) a szötär utaläsi rendsze¬
rének megnevezese. A szötäri utaläsok [cross-references] többfelek le¬
hetnek: szótáron belüli és szótáron kívüli utalások. A szótáron belüli
utalások lehetnek szócikken belülre utalók és szócikken kívülre utalók.
A szótáron kívüli utalások az online szótárak esetében lehetnek web¬
helyre mutató linkek vagy nem-internetes utalások. Az utalás haszná¬
lata összeköti egymással a szótárban levő különböző tudáselemeket, és
lehetővé teszi az információ elosztott tárolását (egyúttal helytakarékos
megoldás). Van olyan szótár, amelyben nincsenek utalások, és van olyan,
amelyben sok utalás található. Előszeretettel alkalmazzák az utalást
a dekódoló típusú szótárakban (más néven passzív szótárakban). Az ilyen
típusú szótárak esetében a cél a szavak magyarázata, a jobb és hatéko¬
nyabb megértés elősegítése.
Az utalásoknak többféle típusa létezik, és a különböző utaló rend¬
szerek más-más célt szolgálhatnak, ezért már a szótáron kívüli részben
célszerű a szótárhasználókat tájékoztatni az utalási rendszerről. Az uta¬
lás történhet úgynevezett utaló szócikk segítségével, amikor a szócikk
más információt nem tartalmaz, csak magát az utalást, és szerepe az,
hogy a megfelelő helyre vezesse a felhasználót. A szócikkek végén talál¬
ható utalás szerepe az, hogy kiegészítő információhoz juttassa a szótár¬
használót; ez történhet más szócikkre való utalással, vagy ábrára, képre