Page 56 [56]
4. A SZÓTÁRI SZERKEZET ÉS
A SZÓTÁRELEMZÉS SZEMPONTJAI
4.1 A SZÓTÁRI SZERKEZET
A szótári szerkezetről szóló részt Hausmann-Wiegand (1989), Hart¬
mann-James (1998), Svensen (1993), valamint Föris (2002) es Föris¬
Hesz (2007) müvei alapjan foglalom össze.
A szótári szerkezetet többféle szinten tanulmányozzuk, és négy fő
részét különítjük el: a megastruktúrát, a makrostruktúrát, a mikrostruk¬
túrát és a mezostruktúrát.
A megastruktúra a makrostruktúrát és a szótáron kívüli részt [ouside
matter] magában foglaló rendszer. A szótáron kívüli rész-t alkotják
a szótári részt megelőző és az azt követő információk, adatok: pl. előszó,
rövidítésjegyzék, tartalomjegyzék, borítólap és ide tartozik a szótár mé¬
rete, borítója, a tipográfiai információk is.
A makrostruktúra a szótár lemmáinak (címszavainak) valamilyen
sorrend szerint sorbarendezett együttese. A rendezés különböző szem¬
pontok alapján történhet. A legelterjedtebb a címszavak betűrendes
felsorolása (elölről kezdődő betűrendben [balról jobbra], vagy hátulról
kezdődő betűrendben [jobbról balra] — ez utóbbi neve ,,a tergo” szótár
vagy szóvégmutató szótár). Gyakori még a címszavak tematikus, időren¬
di (kronologikus), és gyakorisági rendezése.
A mikrostruktúra a címszavak és a címszavakra vonatkozó infor¬
mációk együttese, amely szócikkekben jelenik meg. A mikrostruktúra
az egyes szócikkek szerkezeti jellegzetességeit mutatja meg, amelyek
minden szócikk esetében megegyeznek.
A szócikk a mikrostruktúra alapegysége. Részei a címszó, a címszóra
vonatkozó fonetikai, grammatikai, szemantikai információk, a jelentés,
a szinonimák, a példák stb.
A címszó (lemma) a szócikkek legelején található, a szótárban
tipografikusan is kiemelt lexéma (szó, kifejezés vagy frazéma), amelyről
az adott szócikk információt ad. Az információ sokféle lehet (a szótár