Page 26 [26]
2.4 SZÖKINCS, SZOKESZLET
2.4 SZÖKINCS, SZÖKESZLET
A szótár szó jelentéseinek sokoldalú megközelítéséhez a szófogalom
megadásán túl még két fontos fogalmat kell megadni, ezek a szókincs és
a szókészlet. A szótár szó meghatározása, típusa függ attól, hogy a ben¬
ne tárolt szavak milyen halmazból származnak, és milyen céllal építik
a szótárt. A szókincs a beszélő egyedek egyéni nyelvhasználatához, a szó¬
készlet a nyelv egészéhez tartozó fogalom.
A szókincs, szókészlet szavakat számos nyelvészeti közleményben egy¬
más szinonimájaként használják a szerzők, sőt, általánosnak mondható
a szókincs szó elterjedt használata mindkét értelemben. A szókincs (an¬
gol vocabulary, francia vocabulaire, olasz lessico) vonatkozhat az egyéni
szókincsre, vagy egy nyelv/nyelvváltozat szókincsére (ez utóbbit szokták
szókészletnek is nevezni).
Egyéni szókincs
Az egyéni szókincs az egyén aktív és passzív szókincsét foglalja magá¬
ba. Egyes holisztikus szemantikai felfogások szerint az egyéni szókincs
halmazának elemei mindenki számára más-más jelentést hordoznak,
ezért csak úgy lehetne valós leírást készíteni az egyes nyelvekről, ha min¬
den egyes egyed leírná, hogy számára mit jelent egy-egy szó. Az egyes
beszélők szókincse, ebben az értelemben, nemcsak a tárolt szóalakok
számában tér el egymástól, hanem az egyes szavak jelentésében is kü¬
lönbözhet. — Ezzel a felfogással szemben az vethető fel, hogy nem veszi
figyelembe azt, hogy az egyén szókincse a közös nyelvhasználat során,
hosszú idejű kölcsönhatások folyamatában alakul ki, és hogy az egyének
szókincse komplex szemantikai és szintaktikai ismeretekkel összekap¬
csolt rendszer.
Ismereteink szerint az egyéni szókincs legteljesebb leírásai az írói szó¬
tárakban találhatók — igaz, e szótárak is csak az írók írásban megjelent
műveinek korpusza alapján készültek, és így csak az aktív szókincsük
nagy részét tartalmazhatják, nem szerepelnek bennük a ki nem nyom¬
tatott írások és a verbális megnyilatkozások során használt szavak, va¬
lamint a passzív szókincsük. (Az írói szótárakról részletesen lásd Benkő
1979.)