Page 223 [223]
222 s Köztes terek
delkező városnegyede közül az egyik legyen. A nyócker, mint helyi, roma
identitással bíró városnegyed akkor is egyedülálló, ha történetei, liminális
terei, gyakran szubverzív kulturális gyakorlatai sokszor rövid életűek voltak
és a 21. század elejére már javarészt eltűntek. Hibrid, köztes terei, mint feljebb
említettem, kilógnak a Közép-Európában a , cigánynegyedek", gettósodott
városrészek bevett értelmezési keretéből; sűrűn szőtt kulturális mezője ki¬
emeli a kelet-európai városok szélén húzódó roma gettók közül.
A kulturális örökség és emlékezet szempontjából Európa roma helyei alig¬
alig léteznek, néhány múzeumtól és roma holokauszt-emlékműtől eltekintve
a városok kulturális emlékezetének és identitásának nem, vagy csak elvétve
képzik látható és megismerhető részét a roma emlékhelyek. Monica Ruethers
az európai zsidó és cigány tereket összehasonlító - és ebben a tekintetben
tudtommal egyedülálló -— tanulmányában a két helyet egyaránt olyan temati¬
kus térként írta le, amelyek vagy a múltat, vagy a romanticizált jelent állítják
színpadra. Ruethers szerint ezek a városrészek, városi helyek időn kívüliek,
vagy elhunyt zsidókat vagy időtlen cigányokat reprezentálnak, hangsúlyozva
a hagyományaikat, egzotikusságukat és premodern másságukat. Ráadásul,
ahogy Ruethers hozzáteszi, ezek a terek a jelenleg Európában élő zsidók és
romák lakhelyeitől teljesen szeparálva vannak. Bár a tanulmány a cigány tér
példájára a nyócker valós és szimbolikus topográfiájától merőben különböző
francia zarándokhelyként működő Saintes-Maries-de-la-Mer városát, illetve
az ott évente megrendezett fesztivált, lóvásárt említi, azért érdemes megálla¬
pításait megfontolni." Egyrészt azért, mert, mint feljebb említettem, cigány
terekről beszélni elsősorban kulturális, és csak másodsorban a szegregációt,
marginalizációt illusztrálva, önmagában kivételes és ritka a fellelhető tár¬
sadalomtudományos szakirodalomban. Másrészt, Ruethers állításai a roma
és zsidó emlékezet összehasonlítása kapcsán nagyrészt adaptálhatóak a ma¬
gyarországi láthatatlan roma emlékezetre, illetve a (józsefvárosi) roma iden¬
titás sajátos fejlődési ívére.
Az a könyvben bemutatni kívánt és az összefoglalóban is említett folya¬
mat ugyanis, amely során a nyócker politikai-önreprezentációs központból
kulturális identifikációs térré alakult, idővel pedig az ebben a folyamatban
részvevő társadalmi és kulturális gyakorlatok is egyre gyengébbek, észreve¬
hetetlenebbek lettek, összecseng avval az egész Európára jellemző megkésett
és hiányos állapottal, ami a roma reprezentációs és emlékezeti városi tereket
illeti. Ahogy a roma holokauszt (pharrajimos) elismerése és a roma holoka¬
uszt emlékművek állítása is évtizedeket késett a zsidókkal szembeni üldözte¬
591 Ruethers, Monica 2013: Jewish spaces and Gypsy spaces in the cultural topographies of a New Eu¬
rope: heritage re-enactment as political folklore. European Review of History: Revue europeenne
@ histoire. 20:4., 671-695.