Page 220 [220]
Összefoglalás + 219
miseg első nemzedékét, vagyis egy nagyon szűk réteget érintett." Az emberi
jogi, civil mozgalmak kulturális önkifejeződéssel való szoros összefüggésére
mások is rámuttatak; Neményi Mária és Szalai Júlia a roma politika elmúlt
évtizedeit bemutató könyvükben hangsúlyozták, hogy interjúalanyaik nagy¬
többsége mind a kultúra felől érkezett a politikai pályára, számukra ugyanis
, a roma kultúrában való elmélyedés és feloldódás a lojalitás záloga volt". Ne¬
ményiék szerint tehát a kultúra volt az a terep, a közösségszervező feladatok
kibontakozhattak és ahonnan a professzionalizálódás útján a zenekarveze¬
tők, írók, festők átléphettek a politika terepére.?""
A rendszerváltással indult második szakasz, amely során a civil társadal¬
mi szervezetek politikai szervezetekké válnak a Kóczé szerint a roma civil
mozgalom esetében kinyúlt a 2000-es évek elejéig. Az emberi jogi küzdelmek
évtizedeként értelmezhető időszak végére a roma politika máris marginali¬
zálódni kezdett; szétzilálódásának egyik fő okát Kóczé éppen a Roma Par¬
lament politikai ernyőszervezetként való felbomlásában látta. A harmadik
szakasz két ismérve, a kiszolgáltatottak érdekeit hatékonyan érvényesíteni
képes középosztály, illetve a társadalmi tőke különböző formáinak megléte
a romák esetében Kóczé szerint gyakorlatilag láthatatlan, ebből következően
a roma civil szerveződések nem tudtak tartós társadalmi mozgalmakat létre¬
hozni." A fent leírt általános folyamatból több szempontra is ráismerhetünk
a nyócker rendszerváltás után feltárt története kapcsán. A politikai megosz¬
tottság, a politikai-emberi jogi és társadalmi önkifejeződések összefonódása,
illetve a dezintegráció és gyenge társadalmi bázissal bírás mind jelen voltak
a posztszocialista városnegyed mikrotereiben. Az 1989 után megnyílt in¬
tézmények, kulturális helyszínek, csoportosulások lehetőséget teremthettek
volna az önszerveződés és identitásépülés professzionálisabb és tartósabb
módozataira, ám a strukturális hátrányok és hiányok következtében a nyóc¬
ker köztes tér maradt, ahol a stigmák és marginalizáltság továbbélése ugyan¬
olyan erősek maradtak, mint a lehetőség a megmutatkozásra és a kulturális
azonosulás élménye. Bár a könyvben vizsgált időszak , hőskorszaka? inkább
az Arató-féle második szakasszal esett egy időbe, a fejlődési ív és a gyors visz¬
szaszorulás hasonló utat járt be, mint az egész magyarországi roma mozga¬
lom. A társadalmi és kulturális integráció létrejöttének hiányában a nyócker
roma önkifejezési és identifikációs törekvései a többségi társadalom hatalmi
döntéseinek alárendelve csonkák maradtak.
A civil társadalom gyengeségei mellett a városnegyed — mint az a történeti
fejezetből is kiderül - rendre elmulasztotta azokat az urbanisztikai lehető¬
586 Kôczé 2012: 299.
57 Neményi-Szalai: i.m. 33.
588 Köcze 2012: 303.